Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete, 1900–1944 / 47–83. o.

• tákat a "Jövő nője" c. lap fogta össze, melyet Velinszky László, majd neje, Farádi Mária szerkesztett. A háboró utolsó évében a baloldali politikai irányzatok és az SZDP szövetsége létrejött. Ez eléggé átütő erőt képviselt, így az 1918-1919. évi forradalmakban a feministáknak is jutott irányító szerep. Lityán Viktória a szocializált zárdaiskola igazgatója lett. Az ellenforradalom hatalomra kerülése után Lityán Viktória ellen hajszát indítottak, ami elől az akkor már román megszállás alá került Kolozsvárra menekült. ( Heiczinger János a hagyomány, majd több levéltári forrás adatai alapján saját családjának múltját vázolta. Említette, hogy a Heiczingerekről első adatai a Tolna megyei Némedi községből származnak. Nagyajának két fia volt, Pál és János, akik lB52-ben és 1853-ban születtek. Jánosnak fia volt az 1899-ben született /II./ János. Az előadás szerint a sváb családi környezetet /II./ János nagyanyja, a lajoskomáromi származású Szemerei Julianna és anyja, a simontornyai Szakái Zsófia magyarrá változtatta. Amikor /II./ János iskoláskorú lett, magyar nyelvű iskolába járatták Simontornyára. Ezután a gyönki gimnázium, majd a fővárosi Lónyai utcai református gimnázium következett. Nem fejezte még be az iskolát, amikor katona lett, majd tiszti kiképzés következett. Az alakulat a frontra már nem került, mert kitört a forradalom. Érettségi bizonyítványt 1919. őszén kapott, majd orvosegyetemi hallgató lett. Az egyetemi zászlóaljban is szolgált, és velük együtt vonult a "budaőrsi csatatérre", ahol ütközetbe nem került. Abszolutóriuma után Dégen telepedett meg. Itt sikerrel működött, de Festetics gróffal történt ellentéte miatt nem maradhatott ott. Öt évi pálfai magánorvosi működése után Bakonycsernyére került körorvosnak, 1939-1972-ig itt működött. A háborúban részt vett, a 9. könnyühadosztállyal a Donig eljutott. 1945. tavaszán megfeszített erővel kellett dolgoz78