Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete, 1900–1944 / 47–83. o.

gyors: 1822-ben aljegyző, 1832-ben főbíró, 1836-ban másodalispán, 1839-ben Fejér megye országgyűlési követe, 1840-ben első alispán, 1845-ben. királyi táblai ülnök. Ebben az évben lett alnádor, s ezt a tisztséget 3 évig töltötte be. A Bach rendszer idején a hatóságokkal nem volt összeütközése, bár az elnyomatással nem értett egyet. Az alkotmányos élet helyreállításával vállalt hivatalt. 1861-ben a csákvári választói kerület mandátumával került az országgyűlésbe. Farkas Gábor a magyar arisztokrácia egyik kiemelkedő egyéniségének, Széchényi Viktornak az életpályáját vázolta. A Széchényi család Fejér megyébe szakadt ága Sárpentelén, közvetlenül Székesfehérvár szomszédságában élt. A megyeszékhelyen zajló politikai életből a család mindig aktívan kivette a részét, de ez a családi törekvés Széchényi Viktor közéleti tevékenységében teljesedett ki. Életpályáját katonaságnál kezdte, majd országgyűlési képviselő lett. Ennek révén került Fejér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város főispáni székébe 1906-ban, mely tisztséget /1917-1926 közötti évek kivételével/ 1939 márciusáig viselte. Konzervatív politikai álláspontja miatt szembekerült a fasizáló tendenciákkal, majd a szélsőjobboldali irányzatokkal. Börcsik Richárd az 1930-as években életpályája csúcsára ért Lázár Andorról beszélt előadásában. A Lázár család kétszáz esztendőn keresztül Pápán, illetve ennek környékén élt. A fővárosba a múlt század utolsó évében kerültek. Lázár Andor jogi pályára lépett. Az első világháború idején politikai tevékenysége kibontakozott. Pártfogói között a református egyház képviselőit is megtalálni, majd a húszas években a vezető politikai elithez talált utat. /Gömbös Gyula, Hóman Bálint, Bethlen István, Herczeg Ferenc./ 1931-től honvédelmi államtitkár, és egyben a szentesi választókerület országgyűlési képviselője lett. 1932-től a Gömbös kormányben elvál75