Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete, 1900–1944 / 47–83. o.

feltárnia, hogy a mozgalom súlyát ténylegesen lehessen megítélni. Erdős Ferenc Az I. világháború menekültjei Fejér megyében című korreferátumában megállapította, hogy a felmerült menekültügyi problémák a frontok mozgásával voltak kapcsolatosak. A szlovén, a bukovinai, galíciai osztrák honos menekülteket Fejér megyében is helyeztek el. A zömében magyar nemzetiségű és magyar állampolgárságú lakosság azonban csak rövid ideig, /ö hónapig/ tartózkodott a megye területén. Az első világháborút követően a román, a cseh, és a délszláv megszállás a menekültek újabb hullámát indította el. A menekültek - társadalmi és szociális helyzetüket tekintve - az első hullámtól eltérő lakosságot kényszerítettek a biztosan magyar földnek tudott dunántúli vidékre. Ezen rétegek a trianoni határokon belül voltak kénytelenek maguknak egzisztenciát teremteni. Vonyó József korreferátuma a NEP Baranya megyei megszervezéséről és a párt működéséről hozott új adatokat. Előadása elején vázolta a párt országos tevékenységének több fontos vonását, majd a vidéki szervezőmunkáról, különösen a pécsi, a Baranya megyei pártszervezetek létrehozásáról beszélt. Említette többek között, hogy a párt bázisát a paraszti társadalomban akarta kiépíteni. Ez 1935-ig névlegesen meg is valósult, de a parasztok hamarosan tömegesen hagyták el a pártot. A kormány a kisbirtokos társadalom gondjain nem tudott segíteni. A társadalom többi rétegében a NEP nem talált tömeges támogatásra. Meg kell említenünk, hogy a nemzetiségi lakosságú falvak is szemben álltak a kormánypolitikával. A NEP-nek nincs ereje arra, hogy a jobb és baloldali ellenzékkel megütközzék. így a NEP az eredeti elgondolások ellenére nem lett tömegpárt az országban, de Baranya megyében sem. Nemcsak a baloldali politikai irányzatok fordultak szembe a NEP-pel, amely a totalitárius diktatúra megteremtését tűzte zászlajára, hanem a konzervatív, mágnás, arisztok71