Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete, 1900–1944 / 47–83. o.

tudta volna venni. Végső következtetése az volt, hogy Tolna megye a tőkés fejlődés során a többi dunántúli megyétől elmaradt. Véleményünk szerint Tolna megye társadalmi fejlődése ebben az időszakban az agrárvidékek tipikus fejlődésének útját járta, és helyzete nem hátrányosabb Fejér vagy Somogy megyénél; legfeljebb a nagyváros és annak gazdasági összetevői hiányoznak. Töttös Gábor

: Szekszárd város helyzetét ecsetelte a 20. század első évtizedeiben. Rámutatott azokra az okokra, melyek a város gazdasági életében a stagnáló tendenciát erősítették, melyből a tőkés viszonyok közepette a város nem is tudott kilépni. Említette, hogy a város túlzottan a kisegzisztenciák gyűjtője. Ismeretes, hogy ez a réteg nem képes anyagilag nagyipari vállalkozásba kezdeni. A fővárosi tőkés pedig érthető okokból elkerüli nemcsak Szekszárdot, hanem Székesfehérvár, Veszprémet, Zalaegerszeget és számos dunántúli várost is. Véleményünk szerint Szekszárd városnak ezt a századelejei elmaradottságát a jelen felgyorsult ipari fejlődése okkal veti fel, mert a város történetét kutató egyén nem találja meg a múltban azokat a gazdasági alapokat, melyekre a hatvanas-hetvenes évek kiugróan magas fejlődését helyezhetné. Borsy Károly

: A pécsi nyomdaipar a 20. század első

1

felében című előadásában az iparág fejlődését ábrázolta, főleg a sajtóanyagból vett adatok alapján. Hangot adott a városban lezajló ideológiai nézeteknek, politikai törekvéseknek is, melyek végső soron hatalmi küzdelmet jelentettek. Többek között a katolikus egyház azon törekvését is említette, - amely mögött Zichy Gyula püspök állott, - hogy a saját eszméinek propagálására használja fel. Zichy ezt a tevékenységet érseki székében Kalocsán is folytatta. Bencze Géza: Olajipari lakótelepek kialakítása Dél-Zala megyében című előadása elején az ipari fejlődésből a tőkés korszak egé58