Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - KRÓNIKA - Dóka Klára: Pozsony város levéltáráról: tanulmányúti tapasztalatok / 427–435. o.

János fejlesztette tovább. 1917-1920 között Kováts Ferenc volt a levéltár vezetője, aki az oklevelek kronológiai rendezésére és jegyzékelésére »forditott gondot. A 1B. század elején a levéltári anyagot használta Bél Mátyás, majd 1767 után jelentős anyaggyűjtést végzett itt Pray György. Az oklevelekből már Fejér György is publikált, és sok iratot tettek közzé a levéltár munkatársai is, főleg az első világháború előtti időszakban. A felszabadulás után a levéltári anyag a tanács iratain kivül egyéb gyűjteményekkel is gyarapodott. Az 1955-ös alapleltár készítésekor a teljes anyagot 11 főcsoportba osztották, amelyek közül legnagyobb a tanács /magisztrátus/ levéltára /I/, ezt követik az iskolák és intézmények /II/, a céhek /III/, az egyházak /IV/, és a különféle gyűjtemények /V-XI/ térképtár, tervtár, plakátok, fényképek, stb. anyagai. Az egyes főcsoportokon belül hármas tagolódás figyelhető meg: külön kezelik az okleveleket, a könyveket és az iratokat. Egy-egy iratképző szerv esetében például külön vannak az alapításra vonatkozó oklevelek, a jegyzőkönyvek, számadáskönyvek, valamint az ügyvitelei és egyéb iratok. A rendszer annyiban is eltér a hazai gyakorlattól, hogy az iratfajtákat korszakhatárok nélkül, sőt a jogelőd-jogutód szervek anyagának elválasztása nélkül összekapcsolják. Például az 1848 előtti választópolgárság ülésjegyzőkönyvei után a rendszerben az 1860-as évek közgyűlési jegyzőkönyvei, majd 1871-től a törvényhatósági bizottság jegyzőkönyvei következnek. A hozzájuk tartozó iratok azonban BZ anyag más részében találhatók. E módszer nehezíti egy-egy szerv működésének áttekintését, és a mesterséges konstrukció miatt nagy a tévedés lehetősége is. Például az 1955-ös alapleltárban az említett válasz4 tópolgársági jegyzőkönyvek közé került 2 pénztárkönyv, és a katonai iratok gyűjteményét az iskolák és kórházak állagaihoz sorolták. 429