Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - IRODALOM - Horváth László András: A Szeged története I. ős- és népvándorláskori fejezeteiről / 395–396. o.

HORVÁTH LÁSZLÚ ANDRÁS: A Szeged története I. Ős- és népvándorláskori fejezeteiről /11-218. o,/ Ma, amikor vitathatatlanul a helytörténeti monográfia írás új virágkorát éljük, nem jelenthet különösebb meglepetést egy-egy község- vagy várostörténet új szempontú összefoglalásának megjelenése. Nagy feladatot vállalt magára az a 13 szerző, akik elkészítették az 5 kötetesre tervezett Szeged történetének 1. kötetét, amely a kezdetektől 1686-ig tárgyalja az eseményeket. A Szeged városnév csak a mai értelemben vett várossá alakulás után /X-XI. sz./ keletkezett, a város történetének kezdetei mégis jóval korábbi múltba vezetnek el bennünket. Az emberi megtelepülés régészetileg is kimutatható legelső nyomai az i. e. 6. évezred végéről származnak. Ettől kezdve bizonyíthatóan megszakítás nélkül lakta e tájat az ember. E folyamatosság egyes állomásait kísérik végig az egyes fejezetek szerzői. A komplex kutatás igényét jelzi a nyelvészet új eredményeinek bevonása a táj történeti képének megrajzolásába. Hasonlóval találkozhattunk már a népvándorlás- és főleg a honfoglaláskori művek esetében. Most azonban az őskori leletanyagok értelmezésében is segítenek bennünket, amely módszer új utakat nyithat az őskorkutatás területén. Külön érdeme a most megjelent műnek, hogy a nyelvészeti-történeti, illetve régészeti fejezetek illesztése tökéletesen sikerült Az őskori fejezetek közül kiemelkedik a vaskorról írott, mert ezt a kort sikerült az új vizsgálati szempontok alkalmazásával az eddigitől egészen eltérő megvilágításba hozni. 395