Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - IRODALOM - Draskóczy István: Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai, 1635–1970. Bp., 1982. / 375–380. o.

már azonban a kutató csupán az 1900 utáni köteteket nézheti át, mert a korábbi éveket az Országos Levéltárba szállították be, s ott pusztultak. Általában a múlt, század végétől vagy a század elejétől találhatók iratok a levéltárban. De a történész egyedül csak erre az anyagra nem hagyatkozhat. Ugyanakkor akadnak régebbi dokumentumok is. így például az 1667-ben alapított Jogi Karon a doktori szigorlati jegyzőkönyvek az 1825-ös évvel kezdődnek. A Bölcsészkar legértékesebb irata a dékáni naplóknak 1773-as kötete. Nem mindennapi dolog, hogy irattárak is helyet kapjanak levéltári repertóriumban. Mégis indokoltnak tartjuk a szerkesztő elhatározását, hogy szakított a merev elvekkel, és megismertette az olvasót a Botanikus Kert, az Egyetemi Könyvtár és az Eötvös Kollégium anyagával. Egyetemünk történetében fontos hely illeti.meg mind a három intézményt. A Botanikus Kertnek 1805-től folyamatos az irat tára /egyetemi intézeteknél szokatlan az a gondosság, ahogy itt vigyáztak a dokumentumokra/. Az Egyetemi Könyvtárnak 1780-től, az Eötvös Kollégiumnak pedig alapításától, 1895-től teljes az anyaga. Ez az utóbbi intézmény művelődéstörténeti szempontból érdekes, mert a francia École Normálé Superieure mintájára szervezték rneg, s a magyar szellemi életnek sok kiválósága tanult és tanított itt. Ha tárgyi csoportokba rendezve áll a kutatók rendelkezésére a kollégium épületében. Igaza volt Szögi Lászlónak akkor, amikor a ma már önálló Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Római Katolikus Hittudományi Akadémia történetileg értékes levéltáraival is megismerteti a kiadvány olvasóit. Ezek az intézmények eredetileg egyetemünk karai voltak, így különválásuk /1951, illetve 1950/ előtti történetük szorosan összekapcsolódik az»ELTE-vel. Az iratanyag is kevesebb pusztításnak volt kitéve, s így a hiányok több helyen épp ezek se377