Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Dóka Klára: Paleográfiai tanfolyam tapasztalatai Budapest Főváros Levéltárában / 33–45. o.

hatóságokkal is németül tartották a kapcsolatot. A szakhivatalok az 1860-as évekig németül vezették nyilvántartásaikat, és német volt a céhek zömének nyelve is. A latin nyelvet 1844-ig a felettes hatóságok mellett - az egyházak, a városba küldött összeiró- és egyéb biztosok, és az esetek egy részében a biróságok használták. Mivel az anyag nyelvi összetételét a foglalkozások során követni akartuk, felváltva került sor a latin és a német órákra. Az elsó évben egy-egy foglalkozás 3 részből állt: hivatal-történet, nyelvtan, iratolvasás. A hivataltörténeti ismertetést a fontosabb irattipusok bemutatásával és a kapcsolódó kifejezések öszszegyüjtésével kötöttük össze. A latin foglalkozásokon jól használható volt Schneider Miklós minimum-szőjegyzéke, és a legtöbbször használt szavakból német nyelven is sikerült hasonlót kialakitani. A nyelvtani anyag az első évben az alaktanra korlátozódott. A második évben a latin és német foglalkozások bizonyos fokig eltérőek voltak. Tapasztalataink szerint a kollégák előképzettsége latinból sokkal kevesebb, mint németből, igy e foglalkozásokon csak nyelvtan /mondattan/, olvasás és forditás szerepelt. A németőrákon ezen kivül a levéltári munkával kapcsolatos kifejezéseket beszéltük meg. Célunk az volt, hogy a tanfolyamon résztvevő kollégák megismerjék a hivatali levelezés formuláit, a kutatók felvilágosításával kapcsolatos szavakat és kifejezéseket, be tudják mutatni a levéltárat, és legyen "segédletük" forditások, recenziók szakmai ellenőrzéséhez is. A foglalkozások tematikáját az első évben a hivataltörténet szabta meg, mig a második évben a gyakorlás nagyobb szerepet kapott, és fokozatosan nőtt a feldolgozott szövegek terjedelme is. Nem törekedtünk nyelvileg bonyolult, különlegesen nehezen olvasható szövegek bemutatására, igy a feldolgozott szövegek a tanfolyam végén latin34