Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Adalékok az Országos Levéltár újjászervezésének történetéhez: Pauler Gyula országos levéltárnokká történő kinevezése 1874-ben / 179–194. o.

A fedezetre vonatkozólag bátorkodom legalázatosabban felemlíteni, hogy az országos levéltárnok illetményeit, eddig a régi "országos /:regnicolaris:/ alap"-bol húzta, a mennyiben azonban a ministertanács 1872 évi július 12-én hozott határozata folytán az egyesitendő levéltárak kezelői, eddigi minőségük és fizetéseikkel egy egységes létszámba foglaltattak és illetményeik az államköltségvetésben mind a belügyi tárcza terhére vétettek fel: ezután az országos levéltárnok illetményei is a belügyi tárczábol lesznek kirendelendők. A képviselőház mind az 1873 évi költségvetésnél, melyben a levéltári személyzet s ennek fizetése először volt egy rovat alatt s az itteni tárcza terhére felvéve, mind az 1874 ikinél mellőzte az egyes állomások után járó illetmények tételenkénti tárgyalását, s a levéltárra átalánykép 17.000 forintot szavazott meg. Ezen 17.000 forintnyi átalányból - több levéltári tisztviselői állomásnak s nevezetesen egy lajstromozó s 4 hivataltisztinek üresedésben léte által - most közel 4000 forint megtakarítás van, ennél fogva, s miután az emiitett állomások betöltése, - az országos levéltárnok kineveztetése esetében, - a végleges szervezésig mellőzhető: a kinevezendő uj főlevéltárnok 2500 forint fizetése és 500 forint lakbére a belügyministeri tárcza erre illetékes rovatából fedezhető lesz a nélkül, hogy az által e ministerium évi budgetje emelkednék. Az előadottak alapján hódolatteljesen arra kérem császári és apostoli királyi Felségedet méltóztassék legkegyelmesebben megengedni, hogy az országos levéltárnoki állomás