Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Vargha Dezső: Hangszalagtár kialakítása a Baranya Megyei Levéltárban / 143–160. o.

aki az Eötvös Kollégiumban eltöltött évekről is megemlékezett, csakúgy, mint a kollégium tanárairól, Szekfu Gyulához fűződő kapcsolatáról, az akkori tudományos életről. Temesi Mihály a tanárképző főiskola nyelvtudományi tanszékét vezette nyugalomba vonulásáig. A pécsi egyetem bölcsészeti karán eltöltött tanulóéveiről, a nyelvtudományi kutatásairól ejtettünk szót. Vargha Károly ugyanott a német nyelvi tanszéket vezette, de sort kerítettünk széleskörű helytörténeti kutatásainak fölidézésére csakúgy, mint a zenével, Kodállyal való kapcsolatára. Rajczy Péter a középiskolai oktatómunkáról, helytörténeti kutatásairól nyilatkozott . Bölcsészként, teológusként is tevékenykedett Schweitzer József, a fővárosi rabbiképző intézet jelenlegi professzora, aki a beszélgetésben a városunkban a felszabadulás után eltöltött egyházvezetői munkáját emiitette meg. Petrovich Ede pedig a püspöki és a káptalani levéltár élén eltöltött Időszakon kivül a középkori pécsi egyetemről szóló kutatásait is megemlitette. 2. Zeneművészek, zeneszerzők, zenetörténészek: A ma élő zeneszerzők közül Kosa Györgynek, Sugár Rezsőnek, Bárdos Lajosnak, Maros Rudolfnak, Farkas Ferencnek volt kapcsolata Péccsel, az ezzel kapcsolatos emlékeken tul a saját alkotói munkájuk szintén szóba került. A Maros Rudolffal készült hangfelvétel - a zeneszerző halála miatt - ma már nem bővithetö. Forrai Miklós zeneakadémiai tanár, karnagy baranyai születésű, ezzel kapcsolatban nyilatkozott, Molnár Antal - aki azóta már szintűn nincs az élők sorában - pedig különböző zenetörtéheti kérdéseket boncolgatott. A Pécsett élők közül Agócsy László volt az, aki a Kodály-módszer hazai bevezetésénél segédkezett a Mesternek a felszabadulás 151