Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Ujlaky Zoltán: A községi iratok rendszerezése a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban / 117–129. o.

foglalkozott azok összeállításával, illetve vezetésével. A képviselőtestület csak jóváhagyta a költségvetést és a zárszámadást, ezen iratok azután átkerültek a jegyzői irattárba. Egyébként a városoknál is a számvevőség kezelte a háztartási iratokat, s a fondutasitás szerint nem a képviselőtestület fondjába tartoztak. A háztartási iratok után a hagyatéki iratok, az adóügyi iratok végül a marhalevél nyilvántartások következtek. Bár az állagok kialakítása mesterséges volt a periodizáció alapján, ezt a csoportosítást megszoktuk, mivel könnyen áttekinthetővé tette a községi iratanyagot. 1967-ben jelent meg Oltvai Ferenc második tanulmánya a községi 12 iratok rendezéséről. A szerző most már mind a nagyközségek, mind a kisközségek iratait egy-egy fondnak tekintette 1950-ig, mig 1964ben községi levéltárról irt. Minden egyes periódusban funkcionális szempontok alapján alakitotta ki az állagokat. Felvetette, hogy a körjegyzői hivatal önálló fondképző szerv volt. Megállapitotta azonban, hogy a körjegyzőséghez tartozó kisközségek is önkormányzati szervek voltak. A kisközségeket önálló fondképzőnek tekintette, mégis az a véleménye, hogy a kisközség iratai nem szakithatók ki a körjegyzőség iratanyagából. Oltvai Ferenc tanulmánya ezután a községi fondok periodizációjáról szólt. A feudális kort nem osztotta korszakokra. A polgári kor periódusait a mezővárosokéval azonosan állapitotta meg. Most már elfogadta, hogy a községi törvény kiadása után, 1872. évvel uj korszak kezdődött a községek szervezetében. Korábbi nézetével egyezően kifejtette, hogy 1945 uj időszakot nyitott meg, mégis a polgári közigazgatást 1950-ig, a tanácsrendszerig folyamatosnak tartotta A község iratanyagát a következő négy időszakra osztotta: A : - 1848 122