Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A tőkés nagybirtok irányításának néhány kérdése az előszállási uradalomban, 1800–1914 / 85–108. o.

látványos fejlődés indulhatott volna meg /35 ezer Ft/. 1861. október 24-én az uradalom örökváltsági egyezséget kötött Bibichegy /vagy Újhegy

/ szőlősgazdáival. Az egység szerint a szőlősgazdák kötelesek eddigi tartozásaikat az uradalomnak kifizetni vagy munkanapjaikat leszolgálni, továbbá három év alatt megválta ni a szőlőterületet. Az uradalom minden 10DD négyszögöl területért 43 ezüstforint váltságdíjat kért, -és ennek fejében volt hajlandó lemondani úrbéres jogairól. Az egyezség kimondotta azt is, hogy a szőlőhegyi birtokosok a váltságösszeg kifizetéséért egyetemlegesen felelősek, és a szőlők utáni közterheket ezután neki kell visel25 ni. Az uradalomtól végül is 984 kat. hold és 1545 négyszögöl szőlő területet váltottak meg a lakosok. Ezzel végleg eltűnt az uradalom jövedelmei közül a dézsmabor. A szőlők után fizetett örökváltság 1861-1864 között 62 960 forintot tett ki. Nem tudunk azon ban arról, hogy az úrbéres kárpótlás vagy a szőlők utáni örökváltsá got Előszálláson fejlesztésre felhasználták volna. Igaz, az uradalom évente elég nagy összegű adót fizetett. Ez 1864-ben 40050 forintot tett ki. A kibontakozó tőkés verseny, az uradalomra nehezedő állami terhek, a cselédség ellátása, az apátság, az iskolák, az egyházi intézmények fenntartása a 19. sz. közepén olyan megnövekedett terhet jelentettek, melyet az éves jövedelemmel alig tudtak fedezni. Ezért került sor átmenetileg ismét több pusztai gazdaság bérbeadására. Ezzel az apátság biztos évi jövedelemhez jutott. 1848ban Nagykarácsonyszállás, Kiskarácsonyszállás és Györgyszállás került a bérlők kezébe. Az éves bérlet 15 ezer forint volt. Átmenetileg csökkent az* egyes kerületek gazdasági cselédsége is. Előszállás és Kelemenhalom pusztákon 1847-ben még 99 gazdasági cselédet alkalmaztak, de számuk 10 évvel később 78-ra csökkent. 103