Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - C. Harrach Erzsébet: Budapest Főváros Levéltárának IV. Gyűjteményi Osztálya és a kezelésében lévő anyagok ismertetése / 5–16. o.

Az általános és részadatok egyszerre történő ábrázolása az ú.n. kataszteri térképen található. Ezek egy-egy terület tulajdonjogi adatait tartalmazzák, eredetileg a földadó kivetésének megállapításához készültek. Tartalmilag minden terület helyrajzi számot kapott, a telekhatárok rögzítésén túl megtörtént a telken álló összes felépítmény jelölése is. A telkekben előforduló változásokat az illetékes földhivatalok folyamatosan jegyzik. Magyarországon a 19. sz. közepe óta készülnek kataszteri térképek. A kezelés során ismerni kell a térképek, tervek keletkezését is. A BFL állományában lévő forrásanyag többsége a hatósági munka során keletkezett. Ezt igazolja a térképek fentebb ismertetett tematikája is. A fent körülírt térképanyag 1980-ig a XV 16 fondba volt zsúfolva. Az egyes állagok felölelték egy-egy város teljes anyagát. Buda esetében nagyság szerint csoportosítva, Pestnél területegységként, majd az egyesítés utáni forrásoknál a keletkezés helye szerinti csoportosításban. A felépítés következetlenségei, átfonódásai miatt az eredeti helyükről kiemelt térképek egységes nyelv szerinti besorolása szükségszerűvé vált. A térképek besorolása területi elv szerint történt mind a feudális-kapitalista, mind a szocialista kori térképanyagban függetlenül attól, hogy milyen méretűek. Az újonnan kialakított fondszerkezetbői világosan kirajzolódik a területi fejlődés. Külön fondba kerültek az áttekintő, nagy egységet tartalmazó térképek, külön az áttekintő részlettérképek és ismét külön az egyes, még ma is élő elnevezésű területegységek térképei. A fondszerkezetben az 1872, évig a városok külön egységként kezeltek, — egyetlen kivételt a XV 242 fond képez, amely az egyesülés előtti korban keletkezett, a három várost együtt ábra*, zoló térképeket tartalmazza -, 1872-1950 a Budapestre, ezután pedig a Nagy-Budapestre vonatkozó térképegységek találhatók. A térképek száma mintegy 4300 db. A feldolgozás, illetve besorolás során nem kerültek szétválasztásra a kéziratos és nyomtatott térképek. Ennek oka, hogy számtalan nyomtatott sorozaton vezette a hatóság a terület változását és így nem választható el egyértelműen a hovatartozás. A nyomtatott térképek feldolgozása azért fontos, mert számos esetben ezek is adnak a kutatónak támpontot, tehát történeti értékük nem vitatható. Napjainkban erősen emelkedik a térképek kutatottsága, különösen gyakran műszaki szempontú a kutatás tárgya és ez merőben eltér az iratanyag használatától. Az iratfondókban inkább történész szempontú kutató-munka folyik. A térképek fondszer kezet ének felépítése a következő: Buda város térképei XV 201-208 fondokban 1705-1872 Pest város térképei XV 221 -229 fondokban 1770-1872 Óbuda térképe XV 241 fondban 1828-1872 Budapest térképei XV 242-245 fondokban 1828-1949 Budapest környékének térképei XV 272-290 fondokban 1819-1941 Magyarország és Erdély térképei XV 298 fondban Vidéki térképek XV 299 fondban 1846-1948 Külföldi térképek XV 300 fondban 1850-1946 Buda város térképei Buda város térképeinek fondfőcsoportja városrendezési, telekmegosztási, határmegállapítási térképekből és helyszínrajzokból áll. 6