Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Czuczor László: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) szervezete és működése, 1953–1964 / 19–37. o.

tott előadást. A leleményesség minden formáját igénybe kellett venni ahhoz, hogy 15-20 embert össze lehessen toborozni egy-egy előadásra. Az akkori merev tartózkodásnak többféle oka volt: a kollektivizálástól való félelem, a törvényesség megsértéséből származó ellenségeskedés, a hovatartozás bizonytalansága, a fásultság, a nemtörődömség és nem kis mértékben az igénytelenség a szellemi élet iránt. Az utóbbi 3 évben az előadások száma már 300 körül volt a járás területén, jól működött a KRESZ-tanfolyam, a tsz-akadémia, az ifjúsági akadémia, a szülők akadémiája. Dr. Molnár Imre a Pedagógiai és Pszichológiai Szakosztályok Országos Választmányának társelnöke a Választmány keretében egy külön munkabizottságot alakítottak a munkalélektan számára. A munkalélektani ismeretterjesztésnek három nagy kategóriára kell kiterjednie: 1. Az egyik az a fajta ismeretterjesztés, amelyet elsősorban a munkásakadémiák keretében, a fizikai dolgozók számára nyújtanak. 2. A másik kategória az üzemi vezetők szintje (egyetemi, főiskolai végzettségű vezetők), akikkel meg kell ismertetni mindazokat a lehetőségeket, amelyeknek felhasználása az üzemek munkáját segítheti. 3. A harmadik kategóriát jelentik a technikai középkáderek, a művezetők, akik szűkebb területükön ugyancsak vezető, irányító funkciót töltenek be. Dr. Nyíri László vegyészmérnök, a Hajdú megyei Szervezet alelnöke értékelve az 1961-64. évek közötti TIT munkát elismeri, hogy a munkás-akadémiák révén sikerült elérniük, hogy az ipari üzemek egy részében már sikeres ismeretterjesztő munka folyik. Dr. Osztrovszky György a Műszaki Szakosztályok Országos Választmányának elnöke az amatőrmozgalmak fokozott támogatását sürgeti. Példának hozza fel Amerikát, Angliát, a Szovjetuniót, ahol az ifjúság olyan szerelvények összeállításával foglalkozik, melyek éppen egybeesnek Magyarország ipari főirányával; a műszertechnika, a mikrohullámú technika, a rádiótechnika, különböző erős- és gyengeáramú berendezések, mechanikai felszerelések irányával. A Szovjetunióban ez már az iskolai oktatás alapját képezi. Az Ezermester c. lap mellett és a népszerű Élet és Tudomány mellett több olyan kiadványra volna szükség, mely a barkácsolás-technikán túl az amatőr-technikát is továbbfejlesztené. Stoll Lóránt, a Borsod megyei Szervezet Műszaki Szakosztályának elnöke hangsúlyozta, hogy az ismeretterjesztés alapvető formái a munkásakadémiai előadássorozatok. Fontosnak tartja METESZ és a TIT jó kapcsolatát. A hallgatók szervezésével kapcsolatban megemlíti a szocialista brigádok szervezését a munkásakadémiai előadásokra. A IV. Küldöttgyűlésen felszólalt Karakas László a SZOT titkára, Bugár Jánosné a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese, Imrich Lászlóné a KISZ KB. Kulturális Osztályának munkatársa, Fáy Boris a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének tagja, dr. Kulin György a TIT Uránia Csillagvizsgáló igazgatója, a szocialista országok ismeretterjesztő társulatainak küldöttei. Dr. Ágoston György egyetemi tanár, a Csongrád megyei Szervezet pedagógiai szakosztályának elnöke, aki a modern technikai eszközök felhasználásának fontosságát emelte ki a nevelésben és az oktatásban. Helyesnek tartja a pedagógiai továbbképzésben a TIT részvételét. 34