Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Czuczor László: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) szervezete és működése, 1953–1964 / 19–37. o.

net, irodalmi, történelmi, fizikai, kémiai és egészségügyi előadássorozatai igen eredménye­sek voltak. Az Élet és Tudomány népszerű ismeretterjesztő munkája nyomán népszerűsé­ge tovább növekedett. Az Országos Elnökség 1957. november 29-i beszámolójában meg­állapította, hogy az ismeretterjesztő előadások mennyiségileg nem érték el az 1956 októ­ber előttit, de sokoldalúságukban, kezdeményezőkészségükben azonban sok területen felül is múlták azt. 1957. év folyamán megújult a Természettudományi Közlöny, előkészületben volt a „Valóság" című folyóirat megjelentetése. Nyelvtanfolyamok, háziipari tanfolyamok in­dultak részvételi díjas alapon sokhelyen az országban. Az egészségügyi, pedagógiai, föld­rajzi, fizikai ismeretterjesztő előadásokhoz dokumentumfilmek készültek. Csongrád me­gye kezdeményezésére több helyen bevezették a bevételes előadásokat. Falusi téli népfő­iskolák eredményesen működtek Somogy, Zala, Pest és Nógrád megyékben. A népfőisko­lákon tanulók száma 1953-óta 3000-ről 7176-ra növekedett. 1956-ban Baranyában Hida­son indult népfőiskola. A feladatok között első helyen szerepelt az ismeretterjesztő propaganda minden­napi életet érintő egészségügyi, biológiai, fizikai, agronómiai, műszaki ismeretek terjesz­tése, a természettudományos műveltség fejlesztése. A lélektan, pszichológia és a szocialis­ta etika szerepének fontossága. A pártvezetés intenciója szerint a nép és a szocializmus ügyét szolgálni kész értelmiséget védjék meg a szektám bizalmatlanságtól. A szocializmus erőinek növekedése, — mint azt a Szovjetunió XX. kongresszusának határozatai megállapít­ják, — a szocializmusba való átmenet új lehetőségeit nyitják meg a világ népei előtt. — A magyar történelem igazsága az, hogy számunkra, a mi korunkban, az imperializmus és a szocializmus vÜágméretű harcának korszakában a demokrácia, a nemzeti felemelkedés csak a szocializmus magyar kérdéseinek progresszív megoldása alapján lehetséges. Az Or­szágos Elnökség beszámolója megállapította: Az 1953. április 29-i újjáalakuló közgyű­lés óta a Társulat a természet- és társadalomtudományok egységére törekedett. 1954­től a tudományos tartalmú nemzeti örökségként kapott értékekre helyezte a főbb hang­súlyt, a társulati klubok ideológiai és tudományos előadásai szolgálták a tagság tisztánlátá­sát és művelődését. Ennek megfelelően történt a társulati élet helyreállítása 1956. után. így jelent meg az Élet- és Tudomány már 1956 decemberében és indultak meg 1957 feb­ruárban a szabadegyetemi előadások. 1953 után kialakultak a Társulat megyei és budapesti szervezetei. 1954 tavaszán már az egész országot átfogó országos szervként végezte tevékenységét a TTIT. 1953-ban 42,468 előadás 2,464,000 hallgatóval 1954-ben 19,230 előadás 1,479,000 hallgatóval 1955-ben 26,000 előadás 1,939,000 hallgatóval 1956-ban 25,400 előadás 1,681,000 hallgatóval 1957-ben 11,647 előadás 860,624 hallgat óval Területi megosztásban: 1954-ben 4451 előadást 262,644 hallgatóval üzemi 1954-ben 6173 előadást 446,786 hallgatóval falusi 1954-ben 8615 előadást 769,894 hallgatóval városi 1955-ben 5421 előadást 290,284 hallgatóval üzemi 1955-ben 6850 előadást 488,154 hallgatóval falusi 1955-ben 14,636 előadást 1,155,049 hallgatóval városi 28

Next

/
Thumbnails
Contents