Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - IRODALOM - Leblancné Kelemen Mária: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár újabb kiadványai / 241–245. o.

miatt (215, 216, 218, 219, 222-223)! Bátortalan kérdésünk: Nem foglalkozik a levéltár a Közlemények „elfogyott" köteteinek (1., 3., 4., 5., 8. sz.) új kiadásával? - Bizonyára megérné! -oOoA készülő Debrecen monográfia adta szükség volt az alap a Hajdú-Bihar megyei Levéltár forráskiadványai: a Debrecen város magjstratusának jegyzőkönyvei című sorozat megjelentetéséhez, melyből eddig négy kötet látott napvilágot, közreadva az 1547., 1548-1549., 1550-1552. és az 1552-1554. évi jegyzőkönyveket Balogh István válogatásában, fordításában. Az 1549. évi kötet munkálatai Komoróczy György nevéhez fűződnek. A sorozat szerkesztője Gazdag István, az egyes köteteket Szendrey István szerkesztette: az 1551/ 1552. évi kötet lektora P. Szalay Emőke, az 1552—1554. évi köteté Papp Zoltánná, a többi kötetet Tóth Béla lektorálta. A kiadványsorozat útra bocsátásának körülményeit, a sorozat fontosságát, jelentőségét kiemeli Jároli József a Levéltári Szemle 1980/1—2. számában (256—258. p.) közreadott recenziójában. Az általa leírtakkal egyetértve örömmel üdvözöljük az újabb köteteket. Az 1548—1549. évi és későbbi magistratusijegyzőkönyvek az 1547. évihez hasonló „áthidaló megoldás" - sal jelentek meg. 1548. április 26-tól 1549. április 23-ig terjedő időből 522 bejegyzés regesztaszerű összegzése található. A regeszták szerkezeti felépítése, az, hogy az egyes ügyek szereplői hova fellebbezhettek, a regesztákból kirajzolódó kép, á bíróság előtt tárgyalt ügyek, a bírósági gyakorlat hasonló az előző kötetéhez. A jegyzőkönyvi bejegyzések, illetve regeszták alapján megalapíthatjuk ,,a mezőváros bírósági szervezetét és a peres eljárás rendjét." A bíró és esküdttársai által hozott határozat ellen a szenátushoz (68., 85., 438., 493., 500., 514. reg.) gyakrabban a földesúr bírói székéhez fellebbeztek (35., 83., 124., 145., 203., 251., 254., 273., 274., 276., 354., 355., 455., 486., 494.). Legtöbbször nyomonkövethetők az események további fejleményei, de az előzmények is visszakereshetők. Az 1549. áprÜis 24. — 1550-április 22-e közötti időből származó 622 bejegyzésre minden előzetes megállapításunk érvényes. Tükrözik a bejegyzések a mindennapok sokszínűségét: igazgatás-, bíráskodás-, művelődés-, gazdaság-, társadalomtörténet témakörbe sorolható eseteket. Az 1550. április 24-e és 1551. november 19-e közötti csonka év feljegyzéseit tartalmazó kötet bevezetőjéből megtudjuk, hogy „a magistratus már nem kizárólag peres ügyekkel foglalkozik, mert a jegyzőkönyvbe általános, az egész város népét érintő határozatokat is feljegyeztek (vásárrend, kenyérár, sertések őrzése" stb.). Néhány esküdt nevét is megismerjük a feljegyzésekből (207/5-6., 208/1., 255/3., 282/4., 350/8. reg.). Találunk utalást a város jövedelmét kezelő, elszámoló borbírák, vásárbírák tevékenységére. (260/1., 296/10., 348. reg.). A peres eljárás némileg módosul az előző évekhez viszonyítva. Ebben és a későbbi kötetben a köz- és helytörténeti vonatkozásban kevésbé fontos bejegyzések közlése a bejegyzések azonos jellege és terjedelmi okok miatt elmarad. A kötetben 240 regeszta található: ebből 126 az 1550/1551. évből, 114 az 1551/1552. csonka évből való. 244