Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - EGYESÜLETI ÉLET - Dóka Klára: A tudományos dolgozók körében végzett közvéleménykutatás eredményei / 189–202. o.

különféleképpen alakultak. A belépő fiatal dolgozó 5 évig segédlevéltáros volt, ezután levéltáros I, majd levéltáros II. A munkába lépés feltétele az egyetemi végzettség (történelem, művészettörténet szakos, jogászi stb. diploma) volt, átsoroláskor pedig a levéltári gyakorlat volt döntő. Probléma volt azonban a főiskolát végzettekkel és azokkal a munkatársakkal, akik más területen, hosszabb ideig dolgoztak. A főiskolát végzetteket több helyen kezelőknek tekintették, a más területről átkerült munkatársakat pedig hozott fizetéseik alapján magas, gyakorlatuk szerint pedig alacsony kategóriába kellett volna besorolni. A levéltári létszám növekedésében a második hullám 1977 után tapasztalható, minden bizonnyal a fizetésemelések hatására. A 4/1977./VIL 27./ KM-MüM. számú, majd a képesítési előírásokról kiadott 2/1980./III. 14./ KM. számú rendelet a meglévő helyzetet rögzítve egyesítette a besorolásokat. Szakmai gyakorlatot csak a vezető beosztású dolgozóknál és a főmunkatársaknál írtak elő, a többi területen ma is kizárólag a szakképzettség számít. A 4 részre osztott szakalkalmazotti kategória lehetőséget teremt a szakirányú és más egyetemmel, főiskolával rendelkező munkatársak tudományos besorolására. A kiegészítő szakra nemcsak egyetemi diplomával rendelkezők iratkozhatnak be, hanem a főiskolák volt hallgatói is. 1979 óta a történelem szak előzetes elvégzése sem követelmény. Mint a fentiekből következik, a levéltárak tudományos gárdája — képzettségét tekintve — rendkívül változatos összetételű, és nyilvánvaló, hogy különféleképpen birkózik meg a feladatokkal. Az adatlapok értékelésénél a Levéltári Szekció különválasztotta a megyei levéltárakat, valamint a budapesti (OL, UMKL, BFL) és szaklevéltárakat. A jelenlegi levéltári hálózat legnagyobb intézményeiben — az OL-ban, UMKL-ben, BFL-ben a tudományos dolgozók létszáma 1982. dec. 31-én 110 fő volt. Az OL-ban 1965-ben 48,1974-ben 44 tudományos dolgozót alkalmaztak, majd számuk 42-re csökkent. Dinamikusan fejlődött viszont megalakulása óta (1970. jan. 1.) az UMKL. 1974-ben 15,1982-ben 35 tudományos munkatársa volt, a kereteiben megszervezett Módszertani Osztályai együtt, és jelentős volt a BFL létszámának növekedése is. (1965-ben 11,1974-ben 20,1982-ben 35 tudományos dolgozó). A nagy mennyiségű iratanyagot e levéltárakban különféle terjedelmű referenciákra osztották, külön munkatársak foglakoznak a kutatószolgálattal, a BFL-ben önálló gyűjtőterületi osztály is van. A megyei levéltárakban kisebb a munkamegosztás, legtöbb esetben nincsenek referenciák, illetőleg az anyagnak csak részleges felosztásával találkozunk. E levéltárakban 1965-ben 49,1974-ben 83 tudományos dolgozó volt, 1982-ben pedig 119 állt ténylegesen munkában. Gyűjtőkörükbe 12.505 szerv tartozik, és rendkívül egyenlőtlenül oszlik el az egyes levéltárak között. Bár összességében a megyei közigazgatási szervezet nem mutat nagy változatosságot és hasonló az intézményi háózat is, nagyok a különbségek a nyilvántartott szervek számában. A Bács-Kiskun megyei Levéltárban pl. 100, a Zala megyeiben 388, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban azonban 1257 szervet regisztráltak. Különbségek vannak az iratanyag terjedelme és a létszám vonatkozásában is. Veszprém megyében 192, Fejér és Szolnok megyében 206, Győrben viszont 629, Hevesben 544 fm iratanyag jut egy levéltári dolgozóra. A felmérés során a Szekció foglalkozott a szaklevéltárakkal. A nagymúltú egyházi gyűjteményeket a levéltári törvény és a 16/1970./XI. 29./ MM. számú rendelkezés szaklevéltárakká nyilvánította. Jelenleg 23 katolikus, 5 református, 5 evangélikus, l-l unitárius, 191