Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: II. közlemény / 163–188. o.

mindenütt dicséretes és csudálható híre vagyon a keresztény országokban." Annak okáért az Árva- Gömör-Túróc- Zólyom vármegyéből kirendelt munkásoknak fejenként 25. pénz napszámot ígért „aki bizony dolog szép fizetés" (naponként) nyolc óráig való munkáért. Az absolut korból való iratok és könyvek nagyszámmal maradtak fenn és rendezett levéltári anyagot képeznek. Általában nézve elmondhatjuk, hogy úgy a jegyzőkönyvek mint az iratok a XVII. és XVIII. század történetére, különösen a részlet kérdésekre vonatkozó ösmereteinket sok tekintetben pótolják és gyarapítják. Eredeti, kézzel írt kései másolat - Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Ms 5219/9. —0O0— 29 Ung vármegye levéltára

14 Gr. Sztáray főispán 1774. I. 30. azt jelentette a hely ttan.nak, hogy az iratok rendezésével szakembert bízott meg, aki már Szabolcs vármegyében is dicséretesen munkálkodott és ha a Helyttan. kifogásolja, hogy az illető a házi pénztárból díjaztassék, a költségeket kész a sajátjából fedezni. Ez a Schemberger László nevű vándor-archivarius értettea maga dolgát és minekutánna a levéltár régi felbomlott rendjét helyre állította a jegyzőkönyvekhez és iratokhoz mindenre kiterjedő pontos elenchusokat készített, a lajstromozatlan anyagból pedig új levéltári gyűjteményeket állított össze, tárgy szerint időrendben osztályozván az iratokat. A jegyzőkönyvek 1543. kezdődnek és jobbára regestázva (?) vannak. Az I. kötet 203. fol. 1550-ig terjed. Latinul szerkesztett pár sorból álló különféle törvénykezési ügyek (protestatio, inhibitio, prókátor-vallás, pörfelvétel stb.), melyek a Dobó, Nagymihályi, ödönffy, Palágyi, Tibay és más megyebeli törzsökös családok birtokaira vonatkoznak, de vannak a kötetben a közigazgatási és bírói eljárást szabályozó érdekes statútumok is. Az I. kötet 194. lapján olvasható Forma Juramenti szövege az első magyar bejegyzés és bizonyára régi korból származó nyelvemléknek tekinthető. A tisztviselők „az élő Istenre és az ő Zent annyára és az ő választott Zentire" esküsznek, hogy minden barátságot, adományt, félelmet, kedvezést és személy válogatást hátrahagyva, igaz törvényt és igazságot tesznek. Az 1550—1569 terjedő II. kötetben szép, gyökeres magyarsággal írott folyamodványokat és a jobbágyoknak földesuraik ellen beadott panaszleveleket találunk. Megemlítendő még Szentmarjai Mátyás dézsmaszedő 1567. évi utasítása. A következő jegyzőkönyvek hovatovább tartalmasabbak s a jogbirtok és családtörténeti vonatkozásokon kívül Bocskay István korától fogva a szatmári békekötésig minden nevezetesebb országos politikai és hadi eseményekkel szoros kapcsolatban vannak. A vármegye ebben az időszakban minden elhatározásában és cselekedetében az Ung várában székelő Homonnai Drugeth-ek irányítását és példáját követte, később pedig Bercsényi Miklósnak hódolt s így érthető, hogy a levéltár a nemzeti felkelések és mozgalmak történetének gazdag tárháza. Tisztán csak a kuruc világ összegyűjtött írott emlékei 9 csomóra terjednek 182