Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: II. közlemény / 163–188. o.

összeírták és adófizetésre kötelezték, azt végezvén, hogy magyar embert válasszanak vajdájuknak . 1715- ben Sallay János volt a cigány vajda. Eredeti, kézzel irt kései másolat - Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Ms 5219/9. -oOo26 Torontál vármegye levéltára

11 A levéltár három főrészből áll: 1. A tulajdonképpeni megyei levátárból, mely az 1779. évben visszaállított „líniversitas Nobilium" közigazgatási és törvénykezési iratait tartalmazta. 2. A Mária Terézia király asszony által 1774-ben szervezett Nagykikindai kiváltságos kerület 1872. évig terjedő irataiból. 3. A régi német bánsági határőrvidék irataiból. A vm. közgyűlési jegyzőkönyvei 1779-ben kezdődnek és úgy ezeket, mint a törvényszéki ülésekről felvett jegyzőkönyveket latin nyelven szerkesztették, de már a gr. Győry Ferencz 1780. évi főispáni installátiója alkalmával tartott magyar oratiokat egész terjedelmükben beíratták a jegyzőkönyvbe. Érdekes, hogy gr. Niczky Kristófot, aki sok más egyéb méltósága között az „iskoláknak és tudományoknak győri és pécsi megyében főkormányzója" is volt, úgy köszöntötték fel, mint aki „már 1152. esztendőben tündöklő Ebed, Csák és Kemény nemzetből származott". Az 1791. évi május 10. tartott közgyűlés elhatározta Hertelendy József alispán indítványára, hogy a jegyzőkönyvek és a vármegye bíráinak mindenféle írásbeli munkái, sőt még a büntető pörök is magyar nyelven folytattassanak. Úgy is történt egész 1848-ig. A vármegyei közgyűlési iratok 1777-ben kezdődnek. Csomókba kötözve, levéltári jelzetekkel, név- és tárgymutató(kká)val. Egy részük (1818—1848), tökéletesen száraz és lehetőleg védett pince helyiségben őriztetik. A vármegye ház kertjében álló külön épületben őrzik. a) A nagykikindai kerület összes iratait. b) A német bánsági határőrezrednek 1773 évtől fogva megmaradt levéltárát és a volt cs. kir. megye főnökségi és járásbírósági iratokat 1849. évtől. c) Tisza szabályozási iratokat. d) A csatádi, szőregi, ujbecsei, nagybecskereki és billédi uri szék (sedes dominalis) iratait és könyveit 1782. évtől fogva. A zágrábi érsek pallosjoggal is felruházott billédi uradalma eladatván, levéltárát sikerült megmenteni a vármegyének. A latin, szerb és csekély számú magyar közigazgatási és törvénykezési iratokból álló levéltár 1785-1848. évig rendezve van. Az érseknek a biliérdi uradalomban praedialistái is voltak, kiknek nagy részét később országos nemesekül is elösmerték, mert igazolták, hogy leginkább Horvát országból és Szlavóniából, Turopolyáról költözködtek Torontál vármegyébe, mint elszegényedett nemesek a zágrábi érsek földesurasága alá. 178