Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: II. közlemény / 163–188. o.

20 Pozsony vármegye levéltára

5 A középkori írott emlékekben gazdag, jól conservált és a történetkutatás céljaira könnyen felhasználható levéltárak közé tartozik. Jegyzőkönyvek 1579. évtől fogva maradtak fenn, de még a XVII. század első felében is nagyon hiányosak és csak az 1671. évtől fogva vannak meg rendesen a hozzájuk tartozó név- és tárgymutatókkal. Rendezett levéltári gyűjtemények az 1665. évben kezdődő közgyűlési iratokon kívül: 1. Acta antiquajudicialia 1547—1809. 2. Polgári pörök 1626—1853., amely gyűjtemény csomókba kötözött megszámozott és borítékolt cc. 10 ezer drb iratot tartalmaz (Levéltári jelzete: A. IIL), amelyek 1615. évtől fogva lajstromozva vannak. 3. Acta nobilitaria, — újabbkori, folyton szaporodó, eddig már 31. nagy csomóból áUó gyűjtemény, melyben a XVI. századtól fogva sok érdekes eredeti okirat található, sőt másolatokban középkori oklevelek is vannak benne. Külön záros szekrényben tartják és cédula kathalógus van hozzá

. Ugyancsak zár alatt őrzik a végrendeleteket és alapító leveleket: a vármegye 1553. évi dicalis conscriptióját, — az 1648. évtől fogva fennmaradt nemesi összeírásokat, a címeres nemesleveleket és közöttük a Pókateleki Kondé család 1434. évi eredeti armalisát (L. Levéltárnokok lapja I. évf. 1. sz.) — 4. Fenyítő perek 1630—1853. és folytatólagosan Fenyítő törvényszéki iratok 1714, — Bírói oklevelek 1547. évtől fogva (Jelzet A. VII.) Ezekhez pontos elenchusok vannak. A megye törvényszéki jegyzőkönyvek 1733. évtől. 5. Házi pénztári számadások 1691 — 1849. 6. Protocolla Decretorum, mely gyűjtemény keménykötésű könyvekben az 1730— 1796. évig terjedő helytartótanácsi és más felsőbb polgári és katonai hatósági rendeletek másolatait tartalmazza. Az absolut korszakbeli iratok és könyvek külön álló rendezett levéltári gyűjteményt képeznek. A Kondé családnak 1252 — 1525. évig hozzávetőleges számítás szerint 150. eredeti, (közöttük 5. árpádkori és 36. anjoukori) oklevelet tartalmazó örök letéteményen kívül, a vármegye tulajdonát képezi az a 18. darabból álló értékes kis levéltári gyűjtemény, mely 1248—1470. évekről az Etrekarchai (Lukács), Olgyay, Csenke, Hegyi, likai, Magyary, Modurbári, Doborgázi, Wathai stb. családok birtok ügyeire vonatkozik. A Petőcz és Vermes családnak a levéltárban ideiglenesen letett újabbkori iratai figyelmet (nem sok figyelmet) érdemelnek: de igen sok és nagybecsű történeti anyagot tartalmaznak a régi prókátorok által annak idejében a megyei törvényszéknek átadott iratok, melyek a levéltárban, mint magán felek iratai (C. jelzet alatt) a hozzájuk tartozó mutató könyvekkel együtt ládákba rakva őriztetnek. Az 1615—1617. évi töredékes közgyűlési jegyzőkönyvek egy a Várkonyi Amadé család címerével ékesített bőrsarkú könyvben találhatók, melyben ezeken kívül még sok érdekes jogszabály olvasható a legeltetésről (1579.), a búzaárulásról (1580.), az armálisok kihirdetéséről (1583.), a bortermelésről (1589.), a molnárokról, kovácsokról és más kézművesekről (1614.) stb. stb. Eredeti, kézzel írt kései másolat - Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Ms 5219/9. 170