Levéltári Szemle, 33. (1983)
Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: II. közlemény / 163–188. o.
adatokat állandóan kerestek, a levéltárnokot állandóan ezzel zaklatták és ebből, ha csak a másolatok taxáját vesszük is, megengedett, ügyviteli szabályzatban előírt díjazást vesszük — jövedelme volt! Ki veheti rossz néven, ha maga is együvé igyekezett hozni azokat az iratokat, amelyek állandóan érdeklődés tárgyai voltak. Nem helyeslem, ismétlem, de megértem! Az öreg Komáromy bácsi, szegény, hiába dohog emiatt! Persze helyesebb lett volna, ha a levéltárnok kicédulázza a levéltárát, főleg azt az anyagot, amely genealógia szempontjából érdekes, — helyükön hagyván az iratokat s ha keres valaki valamilyen adatot, iratot, a cédula kathalógusa alapján, azonnal kiemelheti. Ezt tettem én Zólyom vm. levéltárában!) A gyűjtemények között legnevezetesebb a 61. csomóba kötözött és eddigelé cc. 15 000 darabot számláló „Régi megyei közgyűlési iratok" levéltári jelzet alatt őrzött újabbkori gyűjtemény, betűsoros névmutatóval. A régi levéltár leggazdagabb gyűjteménye pedig az 1574-ben kezdődő Protestationes (törvényes tiltakozások), melyet 1701-től fogva az új székház felépítése után rendeztek. Továbbá a „Processus juridici HL", mely 1617. évtől kezdve polgári pöröket tartalmaz; a mellékletek között eredeti középkori oklevelek is találhatók. A büntető ügyek 1615-től fogva vannak rendezve, de csak a törvényes vallatásokról találtam külön Elenchust, az újabbkori rész „Acta criminalia" jelzett alatt van elhelyezve. A levéltárban 1334. évtől fogva 1526-ig valami 36 drb eredeti oklevelet őriznek, melyet annak idejében a híres Brogyán pörből (de Baragyán) válogattak össze. Ezek már ismeretesek, sőt hajói emlékszem, ki is vannak adva. A közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok, úgy politikai, mint művelődés- és hadtörténelmi szempontból rendkívül értékesek. A XVI. században az Universitas Nobilium jóformán csak a területén lakó nemesek ügyes-bajos dolgaival s a felső polgári és katonai hatóságok rendeleteinek végrehajtásával foglalkozik. De Bocskay István támadásával a vármegyék — úgy szólván belépnek a történelembe és számottevő politikai és hadi tényezők lesznek. Erre az; időszakra, éppúgy, mint Bethlen Gábor háborúskodására nézve Nyitra vármegye levéltára hasonlíthatatlanul gazdag s a későbbi korok történeti emlékei is rendkívül becsesek. Sajnos, részletekbe nem bocsátkozhatunk s csak általánosságban jegyezzük meg, hogy többek közt a szabad hajdúkról és Rhédey Ferenc viselt dolgairól, akinek a fejedelem a püspökség birtokaival együtt Nyitra várát és a vármegye főispánságát adományozta (1606.) a levéltár adatai nyomán egész kötetet lehetne írni. Az 1629, évi közgyűlési jegyzőkönyvben egész terjedelmében olvasható Fülöp spanyol királynak Madrid, 1628. júl. 24-én Eszterházy Miklós nádorhoz intézett levele az aranygyapjas rend adományozása alkalmával, melyben Eszterházy érdemeit és a magyar nemzetnek külső országokban való jó hírét, nevét, dicsőségét magasztalja. (II. kötet, 1319.1.) Családtörténeti szempontból érdekes Zerdahelyi Lőrincznek, 1841. évi folyamodványa, melyben a vármegyétől katona fia részére nemesi bizonyítványt kért. Leszármazását az 1284-ben élő Bolond comestől (hiteles oklevelekkel igazolta) illetőleg ennek Péter Bán nevű fiától fogva hiteles oklevelekkel igazolta. Kitűnik ezekből, hogy a család ősei a XIV. század folyamán Pestvármegyei birtokuk után a Bikcsei nevet viselték és csak azután lettek Zerdahelyiek, miután Zsigmond királytól ezt az uradámat csereadományba kapták 168