Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Trostovszky Gabriella: Ex-librisek heraldikája / 155–161. o.

zadtól monogrammot alkalmaztak signetként. Bár Németországban már a legkorábbi nyomdászjelvényeket is pajzsba foglalták, csak a XVI. században terjedt el a címer használata. Végh Gyula véleménye szerint a monogrammot, de főleg a német eredetű házijelvényt helyettesítették címerrel.

30 Csorba Csaba azonban kéziratos doktori disszertációjában megcáfolja ezt a nézetet bebizonyítva, hogy az ilyen tulaj donjegyek nem lehetnek német eredetűek, mivel Európa-szerte teljes egyöntetűség tapasztalható használatukban.

31 A címeres nyomdász és kiadói jelvények vagy családi címert vagy valamely, a nyomdász által választott, pajzsba foglalt jelképet ábrázolnak, gyakran beszélő' címer formájában. Esetenként annak a személynek vagy testületnek a címerét vették fel jelvényükbe, amelynek könyvüket ajánlották.

32 Ezt példázza a Thuróczi-krónika két augsburgi kiadásában lévő címerlap is. Az egyik kiadásban, amely Mátyás királyt Ausztria hercegének nevezi, tizenegy címer található. A másik kiadásból, amely Bécs elfoglalásáról hallgat, hiányzik a tizenegyedik címer, Ausztria címere.

33 Ennek oka az, hogy mivel Mátyás hódítását nem tekintették véglegesnek, a kiadó a Németországba szánt példányokból kihagyta a németeknek esetleg nem tetsző részeket, és Ausztria címerét is lefaragtatta a nyomóducról.

34 Ez nagyon egyszerű volt, mert a fametsző az osztrák címert eleve kisebbre faragta, hogy hiánya a csonka képen se legyen feltűnő. Nem lehet tehát úgy magyarázni Ausztria címerének hiányát, amint ezt Siklóssy László teszi, ő ugyanis az ex-librishez igen hasonlónak tekinti ezt az ábrát, és úgy véli, hogy a címerlapon helyet hagytak Ausztria címerének, és Bécs elfoglalása után festették azt be a még fellelhető példányokba.

35 Jegyzetek 1 Teleki Sámuel és a Teleki-téka. Vál., bev.: Deé Nagy Anikó 209-210 p. Bukarest, 1976. Kriterion 2 Gulyás Pál: A vÜág legrégibb bibliofilje. Magyar Bibliofil Szemle, 1924. 155. p. 3 Seyler, Gustav A.: Mustriertes Handbuch der Ex-libriskunde. Berlin, 1895. J. A. Stargardt. 13. p. 4 Ráth-Végh István: A könyvtolvaj. Literatúra, 1931. 275. p. 5 Magyar nyelvű feljegyzés a könyvtolvajok ellen 1550-ből. Magyar Könyvszemle, 1880. 275. p. 6 U. 0. 7 Deák Farkas: Báthory Istvánról szóló hősköltemény. Magyar Könyvszemle, 1877. 74. p. 8 Varjú Elemér: A gyulafejérvári Batthyány-könyvtár. Magyar Könyvszemle, 1899. 230. p. 9 Adatok a hazai középkori könyvtárak történetéhez. Magyar Könyvszemle, 1890. 53. p. I ° Szilágyi Sándor: Régi hazai könyvfeljegyzések a budapesti egyetem könyvtárában. Magyar Könyvszemle, 1879. 208. p. II Varjú Elemér: Két könyvadományozás a XV. századból. Magyar Könyvszemle, 1894. 112. p. 159