Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szőcs Gábor: Gróf Széchenyi Ferenc angliai útinaplójáról / 141–154. o.

Miután — ellentétben Széchényi eredeti elképzeléseivel — a napló nyomtatásban nem látott napvilágot, legföljebb családi körben vagy a barát és a volt személyi titkár, Hajnóczy József, illetőleg a gróf szűkebb baráti köre ismerhették, csak feltételezésekre hagyatkozhatunk, mi és hogyan kerülhetett be tapasztalataiból a magyarországi politikai, társadalmi és gazdasági közgondolkodásba. Nagy a valószínűsége annak, hogy Hajnóczy azt felhasználta az 1790-es évek során írott politikai dolgozataihoz. Arról sincs tudomásunk, hogy akár Széchényi, Hajnóczy vagy Ribinyi János otthagyták volna a szabadkőműves páholyt. Véleményüket, nézeteiket így a páholymunkák során valószínűleg nem mulasztották el ismertetni. Ebben az időszakban, ahogy arra már utaltunk, válik amúgy is egyre erősebbé a tendencia, hogy az ország alkotmányát Anglia alkotmányával vessék egybe. Anglia gazdasági életéről hozott közvetlen információk pedig az ország akkori állapotában nagyon lényegesek lehettek. Nincs okunk feltételezni, hogy Széchényi társasérintkezései során ne hasznosította volna megfigyeléseit. Nemcsak a Tudományos Gyűjteményben halála alkalmával közzétett nekrológ is látszik ezt alátámasztani, amelyben megemlíti: a gróf „az 1786-87 során Német, Belgyion, Franczia, Anglia és Skótus országokban tett nevezetes utazást."

9 De bizonyítja ezt az 1790/9l-es években tanúsított személyes szerepe. Az 1790/9l-es országgyűlésen létrehozott deputációk közül Széchényi tagja lett az urbáriális kérdésekkel foglalkozó bizottságnak és a „deputáció politico-politicum"-nak. Felveti a nemesi adózás gondolatát. Az ország gazdasági helyzetét vizsgálva, éppen angliai tapasztalatai alapján, a polgárság politikai szerepéről a következőket javasolta: „ . . hogy ezentúl a fabrikanusoknak és kereskedőknek is helyek lészen ezen dicasteriumokban (ti. közigazgatási testületekben, pl. helytartótanács — Sz. G.) Cum voto informativo, továbbá a titoknoki hivatalra az alkalmatos nemtelenek is minden vallásbéli különbség nélkül felvétetnek ..." Az urbáriális bizottságban a radikáis álláspontot képviselők közé tartozik. Itt — ahol szintén nem érdektelenek angliai tapasztalatai — kifejti: szükséges, hogy a paraszt szabadon mozoghasson, tulaj donbirtoklási (föld, illetve jószág) joga legyen. Legyen joga földesurát perbefogni, azaz „az uraság széke ne legyen (ő és ura között) törvényszék, csak fórum instantiae" és az ügy a vármegye elé kerüljön. Legyen a parasztnak fellebezési joga és törvénytelenül őt ne vethessék fogságba.';

10 A,4uridicadeputáció"-ban arról beszél, hogy mennyire fontos lenne a hitelélet jogi szabályozása a hitelezők érdekeltté tétele érdekében. (Mely hasonlóság fiának gondolatához!) ,,Az idegen országok életének tanulmányozása .. . visszaadta Széchényi hitét a nemzet sikeréhez."

11 jegyzi meg Széchényi Ferenc monográfiájában Bártfai, s állításait a magunk kutatásai alapján igazolva látjuk. Viszont semmiképpen sem értünk egyet Fraknói azon megállapításával, miszerint „Feltűnő, hogy a politikai viszonyokra, kultúrai intézményekre angolországi útjában nem irányult figyelme.

12 Ennek kézenfekvő cáfolatai a naplóban szereplő részletes, sőt aprólékos beszámolók a különféle kulturális-művelődési objektumokról (legyen az városi, vagy magánkézben lévő^ide sorolva az iskolák, egyetemek, múzeumok mellett a kórházakat, szegényházakat is) és az angol politikai, gazdasági életről. Másfelől pedig hazatérése után azonnal nekilát tudatos könyvtár és régiségtár teremtő tevékenységéhez. Természetesen nem előzmény nélkül, ám ahhoz, hogy átlagos, művelt és jól képzett mágnás a korban általánosnak mondható könyvgyűjtést, könyvtártartást és mecénálást meghaladva eljusson addig, hogy kulturális intézményt hozzon létre, 153