Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szőcs Gábor: Gróf Széchenyi Ferenc angliai útinaplójáról / 141–154. o.

Szőcs Gábor GRÓF SZÉCHÉNYI FERENC ANGLIAI ÚTINAPLÓJÁRÓL Arisztokratáink közül többen tettek kisebb-nagyobb tanulmányutat Európa nyugati területein, sőt a csatornán túl Angliában is. Ezek közül kiemelkedő gróf Széchényi Ferenc útja. Kiemelkedő, mert Széchényi azok után határozta el magát egy ilyen útra, miután meghasonlott II. József magyarországi politikájával. Meghasonlott az általa is támogatott uralkodói koncepcióval, amelyben az uralkodó uralkodásának első időszakában maga is a Magyar Királyság társadalmi, politikai és gazdasági előrelépését, azaz a Magyar Királyság akkori körülményei közötti haladását látta. Széchényi, aki II. József trónralépésekor örömmel vállalta hivatali megbízatásait abban a reményben, hogy ezzel a Magyar Királyság szolgálatában fejthet ki tevékenységet, az uralkodó uralkodásának második felében úgy érezte, hogy mindennemű tevékenységével, mellyel az uralkodót szolgálja, hazájának csak ártalmára lehet. Lemond minden hivatali funkciójáról. Az így visszanyert magánemberi szabadságát arra használja föl, hogy hosszabb útra szánja el magát Európa nyugati felén és Angliában, hogy onnan hasznos tapasztalatokkal hazatérvén, az ott gyűjtött tapasztalataival hazája hasznára legyen. A ,legnagyobb magyar" édesatyjának e tanulságos utazásáról szakirodalmunk még alig adott tudósítást. Az erről szóló ismertetést már csak azért is fontosnak érezzük, mert valószínűtlennek tartjuk, hogy a grófi otthonban ne esett volna szó az atya tapasztalatairól. Sajnos ez persze rekonstruálhatatlan. Még mielőtt magáról az útról esne szó, néhány szót az atyáról. I. A széplaki kastélyban már napok óta izgatott várakozásban telnek az órák, a percek. Széchenyi Zsigmond házában, aki nagyatyja és atyja példáját követve a közélettől visszavonultan töltötte napjait, gróf Czyráki Mária, a gróf felesége ötödik gyermekük születését várta. Ezt megelőzően a család az 1749-ben született Mária Teréziának, az 1751ben született József János Antalnak és az 1752-ben született Zsigmond Ignácznak örülhetett. Ám a második fiúgyermek alighogy meghaladta első életévét, meghalt. 1753-ban a család újból gyermekáldás elé nézett, s az újszülöttet Anna Borbála névre keresztelték. A kislány születése után nemsokkal Mária asszony ismét áldott állapotba került. így érkezett el az 1754. év április havának 28. napja, egy vasárnap. Ezen a napon látott napvilágot a család második élő fia, akit másnap, hétfőn a széplaki kastély kápolnájában tartottak keresztvíz alá. A keresztségben a Pál Ferenc nevet kapta. Ferencet még egy lány követi, akit Anna Évának kereszteltek. A család — melybe Ferenc gróf született — éppen csak háromnegyed század esztendeje emelkedett az arisztokrácia soraiba. Egyik ősük a török elleni küzdelemben halt hősi halált, Széchény várának védelme közben. A militae officialis egyik fia papi pályára adta fejét. Az 1592-ben született György 1625-ben Bécsben kezdte meg papi tanulmányait a Pázmány által alapított papneveldében. 1631-ben lett a hittudomány doktora. Szívós akarattal és eltökéltséggel visel141