Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - C. Harrach Erzsébet: Budapest Főváros Levéltárának IV. Gyűjteményi Osztálya és a kezelésében lévő anyagok ismertetése / 5–16. o.

XV 333 Szívós Sándor hagyatéka XV 401 Havel Lipót cég tervei 1870-1949 XV 402 Kalmár Károly cég tervei XV 403 Gellért fürdő tervei XV 404 Budapest Székesfőváros Gyógyfürdők és Gyógyforrások Központi Igazgatósága "tervei 1909-1948 E tervtári fondok a már meglévő források alapján keletkeztek. A levéltári és történeti szempontból a legfontosabb ezek közül Ybl Miklós építészünk terveit öleli fel. Ybl Miklós a 19- század egyik legjelentősebb ipítésze volt. Hagyatéka az 1950-es évek' közepéig a Bazilika kriptájában hányódott. Véletlen feltalálása után a teljes anyag a BFL kezelésébe került. A mostoha sorsú anyag darabonkénti kezelése folyik. Ennek során derült fény arra, hogy sok terv tekercs sokkal több épület anyagát tartalmazza, mint amiről addig tudomásunk volt. A vegyes és azonosíthatatlan anyagból éppúgy bővült a sor, mint a már besoroltnak tűntből. A régi raktári jegyzék készítésekor sem idő, sem műszaki felkészültség, sem pedig azonosításra fordítható energia nem volt, így egy-egy tekercs egyetlen feürat alapján kapta meg a besorolását, függetlenül attól, hogy nem egy épület terveit tartalmazta. A rendezés szükségességét már a napi feladatok is igazolták, így a Bazilika kupolájának életveszélyes részénél a veszélyelhárításhoz a tervezők már eredeti források alapján alakíthatták ki véleményüket, készíthették el terveiket. A hagyatékok, a vállalati tervek feldolgozása kezdetleges szintű, így azok tartalmáról tájékoztatást adni nem lehet. Nyilvánvaló azonban, hogy tervezési, kivitelezési, ül. épületfenntartási kötelezettségből adódóak és a legkülönbözőbb épületekre vonatkozó forrásokat rejtik. Példaként említjük a Hável cég terveit, amely vállalat az 1920-1930 években a főváros egyik legnagyobb építési vállalata volt. A cég tervezéseket is vállalt és ezzel neves építészeket is megbízott, többek között Lechner Jenő, Alpár Ignác, Quittner Jenő és mások terveit rejti e fond. Nagy-Budapest térképei XXXII 201 Nagy-Budapest áttekintő térképei 1950-1962 XXXII 202 Nagy-Budapest részlettérképei 1950-1962 XXXII 298 Nagy-Budapest utcanévnyilvántartása 1950— Nagy-Budapest tervei XXXII 301 Budapest Fővárosi Tanács VB. VIII. Városrendezési és Építészeti Osztálya (Főosztály) tervanyaga 1950-1964 (1978) XXXII 302 Budapest Főváros Közlekedési Főigazgatóság tervanyaga 1950-1972 XXXII 303 Fővárosi Ingatlanrendezési Iroda (Szimély Károly igazgató főmérnök hagyatéka (1941) 1945-1959 A korszakhatár a terv- és térképtári anyagban logikusan Nagy-Budapest életrekeltésével kezdődik. Közel azonos időben történik a hatósági szervezet terjes átalakulása. Az FKT feladatköre átruházódik az építési hatóságokra, amelyek azonban saját hivatali szerveze12