Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - C. Harrach Erzsébet: Budapest Főváros Levéltárának IV. Gyűjteményi Osztálya és a kezelésében lévő anyagok ismertetése / 5–16. o.

A térképek túlnyomó többségét városi mérnökök készítették. A mérnökök közül többnek a neve közismert a kartográfiai szakirodalomban. Térképtárunk legjelentősebb három darabjára ezúttal is felhívjuk a figyelmet, mert a térképek Ballá Antalnak (1738—1815) a jozefinista korszak egyik legkiválóbb mérnökének és térképírójának az alkotásai. A három térkép közül kettő Pest város határának északi, illetőleg déli részét ábrázolja, míg a harmadik a pesti beltelkek részletes, háztömbök és utcák szerint tagolt térképe. El lehet mondani, hogy a Balla*féle térképek szolgálnak alapul minden későbbi, az említett térképek által ábrázolt területre vonatkozó kartográfiai munkálatnak Pest -Budán 1868-ig. A korszerű eszközökkel, háromszögeléssel és lejtméréssel való térképezés 1868-ban indul meg, amikor is a Duna-balparti Pestét Doletsko Ferenc és Halácsy Sándor, a Duna jobbparti Budáét és Óbudáét Halácsy Sándor és Varásdy Lipót eszközölte. A beltelkekről 1 : 10* a kültelkekről 1 : 20* méretarányban. A Halácsy és Varásdy felmérések üvegszelvényeit a Fővárosi Levéltár ma is gondosan Őrzi. A térképtári fondók feldolgozási szintje nagyon különböző. Rendelkezésre áll a teljes térképanyagra cédula katalógus, részben felhasználható még a Farkas Elemérné összeállításában megjelent „A Fővárosi Levéltár Térképei 1705-1918." című repertórium (1964). A kiadás óta azonban bővült a jegyzék és a budai anyagok terület szerint rendezettek és átjelzeteltek. Jegyzékek készültek a legújabbkori térképanyagról. Az egyes térképlapokról törzsadatlap áll a kutatók rendelkezésére, amelyeknek adatbázisát távlatban adatbankban kívánjuk tárolni és ezzel a kutatási lehetőségeket korszerű eszközzel biztosítani. A távlati tervek szerint a törzsadatlapok mellé az eredeti térkép fényképét is besoroljuk. A fénykép segítségével történő kutatási lehetőség biztosításával az eredeti anyag védelmét kívánjuk elérni. TERVTÁR Az osztály kezelésében vannak a tervek is. A tervek a hatósági munka során gyűltek öszsze és ezen fondok már önálló gyűjteményként kerültek a levéltárba. A tervek alapján történő építés ősi hagyomány, az engedélyezési eljárás szabályozása általánosan újabb keletű. Ez Európa több államában is csak a 19. században alakult ki. Ismeretes, hogy a középkori mesterek nagy része kőre szerkesztett, bár, a harcászati, egyházi és más középületek esetében már akkor is készültek tervek. A tervkészítés szokását számos képzőművészeti alkotásunk őrizte meg számunkra oly épületeknél is, ahol a tervek maguk nem maradtak fenn. Utalhatunk itt arra, hogy az alapító, vagy a mecénás megörökíttette e munkafázist. Fővárosunk területére vonatkozóan a török alóli felszabadulás után a politikai helyzetnek megfelelően nem alakult ki önálló engedélyezési eljárás. Ennek természetes következménye, hogy a tervanyag sem itthon Magyarországon található. Ez a helyzet csak József Nádor hivatalbalépése után változott meg alapvetően, aki a városi hivatalok mellett életre keltette Budán a Baucommission-t (1810), Pesten a Verschönerungs Comrnission-t (1804). Az intézkedés jelentősége sok szempontú. A tervanyag adatbázisa az építéstörténetnek, városépítészetnek, településföldrajznak, műemlékvédelemnek, ipartörténetnek és még sorolhatnánk a tervanyagban rejlő adatokat. 9