Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Pető Iván: A Könnyűipari Minisztérium hivataltörténete, 1949–1967 / 81–118. o.

A beruházások összefogása, az éves keretszámok felbontása, összesítése, kiértékelése a minisztériumi beruházási önálló osztály, illetve főosztály feladata lett. Az 1948-as államosítások nyomán megindult, a gazdaságirányítást átalakító szervezési folyamatnak - mint látható - csak egy epizódja volt a Könnyűipari Minisztérium 1949 közepén történt megszervezése. A változások a minisztériumon belül, de vállalatainál, a középirányító szerveknél is — amiről itt nem esett szó — folyamatosak voltak. 1951-ben már kevesebb szervezeti változás volt, mint az előző évben, de stabil, kialakult minisztériumi szervezetről, ügyrendről aligha lehetett beszélni. 1952 elején új minisztériumokat szerveztek. Ügykörük a Könnyűipari Minisztérium hatáskörét is érintette. Az Építőanyagipari Minisztérium átvette a XVIII. Finomkerámiaés Üvegipari főosztályt és a felügyelete alá tartozó vállalatokat (2008/3/1952. Mt. sz. h.). Ugyanekkor hozták létre a Helyi Ipar Minisztériumát. Mivel 1950 végén a kis- és helyi ipar kikerült a Könnyűipari Minisztérium hatásköréből, ezen új tárca tevékenységi köre alig érintette amazét. De a Minisztertanács új minisztérium szervezetéről, ügyköréről szóló határozata minden esetre kimondta: „A helyi ipar minisztériuma az 1952 és 1953 évek folyamán átvesz a Kohó- és Gépipari Minisztériumtól, a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumtól, valamint a Könnyűipari Minisztériumtól egyes tömegcikkipar, konfekcióipar, asztalosipar, nyomdaipar körébe tartozó és más kifejezetten helyi jellegű közfogyasztási cikkeket termelő vállalatokat. . .". A Helyi Ipar Minisztériumának megszervezése tehát nem érintette a Könnyűipari Minisztérium szervezetét. Említést elsősorban azért érdemel, mert megszüntetése után a helyi ipar felügyeletét visszakapta a könnyűipari tárca. 1952 februárjában a Népgazdasági Tanács határozatot hozott a minisztériumi önálló szervezési osztályok (az Ipari Szervezési Bizottság, valamint az Irodaszervező Gazdasági Iroda) megszüntetésére. Ezzel a Könnyűipari Minisztérium addigi VIII. főosztályi rangú önálló osztálya megszűnt (47/4/1952. NT. sz. h.). A döntést „az ipar vezetésében és szervezésében" az előző évben elért „jelentős fejlődés "-sel indokolták. A szervezési munkát az ún. általános és az ipari (ágazati) főosztályok között kívánták megosztani, „biztosítva ezzel az egyes területeken az egységes vezetést és az egyéni felelősség fokozását." A Könnyűipari Minisztérium szervezetéről az utolsó átfogó határozat 1950 végén született. 1951-ben, Ül. 1952 első hónapjaiban azonban az ismertetett intézkedések lényegesen korrigálták a minisztérium felsőbb szervek által elfogadott szervezetét. Részben ez a tény indokolta, hogy 1952. március 20-án a Minisztertanács határozatot adott ki a Könnyűipari Minisztérium új szervezetéről (2030/9/1952. Mt. sz. h.). Az intézkedés azonban nem elsősorban a bekövetkezett változások rögzítését szolgálta, hanem — ahogy fogalmazták — a vezetés munkáját átfogóan akarták megjavítani. A következőket kívánták elérni: a) A vezetést nehézkessé, bürokratikussá tevő lépcsőzetesség csökkentését. Ennek érdekében megszüntették az ipari központokat, trösztöket, egyesüléseket, a vállalatokat, közvetlenül az új termelési igazgatóságok alá rendelték. Mintegy száztíz kisebb, helyi jellegű vállalatot át kellett adni a tanácsnak, illetve a Helyi Ipari Minisztériumnak. b) A minisztérium felső vezetésében a „műszaki kérdések vitelét" erősíteni kívánták. A miniszter mellett az ipar és a tudomány legjobb szakembereiből álló műszaki tanácsot szerveztek. 93