Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Farkas Gábor: Az előszállási uradalom igazgatása, 1920–1945 / 57–68. o.

Gyula Előszálláson, az uradalom központjában a hirtelen felduzzadt adminisztrációt egy írnok segítségével végezte, a külső munkák irányítása pedig Wéber Márton kezében maradt. A szocializált uradalomban teljes mértékben a Fejér megyei Földműves Szövetkezetek Termelési és Közélelmezési Központjának akarata érvényesült. Végrehajtották a Tanácsköztársaság állami rendelkezéseit. A cselédbéreket felemelték, a cséplésért a gabona 6%-át adták, az aratás pedig 8-ad részért történt. Az 1919. év aratása után a cselédeknek 19 q kenyérgabonát mértek ki, tavasszal pedig 2 magyar hold tengeri földet adtak nekik. A cselédek 2 tehén mellett 6 db sertést is tarthattak családonként. A proletárdiktatúra leverését követő napokban Hagyó-Kovács Gyula megvédte cselédjeit. Az átvonuló Prónay különítményeseknek elmondta, hogy a cselédség közül senki sem felelős azokért a veszteségekért, melyek az uradalmat a Kommün idején érték. Az uradalom területén végrehajtott atrocitásról nem volt tudomása. A Károlyi-forradalom idején lezajlott eseményekért^ikkor még nem vontak senkit felelősségre. Néhány héttel később, amikor a csehek által veszélyeztetett pásztói birtokra utazott, a gazdatisztek három egyént, Vadócz Györgyöt, Sallai Józsefet, Szenczi Józsefet feljelentették, akiket internáltak is. A hercegfalvi direktórium elnökét sikerült kimentenie a meghurcoltatás elől. A háború utáni évek a gazdaság újjászervezésével és a fejlesztés gazdasági megalapozásával teltek el. Hagyó-Kovács Gyula törekvése az volt, hogy az extenzív uradalmi gazdálkodás helyett a belterjességet honosítsa meg. A többletjövedelem szervezése a rend számára még sürgetőbb volt, mint a háború előtti időkben. Az elavult intézmények rekonstrukcióján túl szükség volt a pénzre az állandóan emelkedő költségek miatt is. Ezek csak részben következtek abból, hogy a vesztes háború után a megélhetési költségek emelkedtek, és a háború előtti időkhöz képest nagyfokú visszaesés következett be az ország gazdasági életében. A Nagyatádi-féle földreform valamennyi birtokot megnyirbálta, és ezzel a rendhez tartozó gazdaságok összes területe is jelentősen csökkent. Az előszállási uradalomból ekkor osztottak ki 1786 kat. holdat a környező falvak lakóinak, főleg a kisbirtokosoknak. Egy pillanatra sem volt vitás, hogy elsősorban a rend jövedelmének legnagyobb részét adó, kedvező földrajzi és természeti adottságokkal rendelkező, — a beruházási költségek leggyorsabb megtérülését biztosító előszállási uradalmat érdemes fejleszteni. Első teendő a gazdálkodás szervezetének megváltoztatása volt. Előszállást függetlenítették Zirctől. Az előszállási jószágkormányzó az uradalmi gazdálkodásban teljhatalmat kapott, csupán az apáti tanács állott felette. Az apáti tanács azonban csak elvi kérdésekben foglalt állást, minthogy a gazdálkodás menetébe nem látott bele. Ebben a helyzetben kiemelten nagy szerep jutott az egyéni kezdeményezésnek, a tehetség kibontakoztatásának Előszálláson. 1920-ban volt az első esztendő, amikor már nem Zircből irányították a gazdálkodást. A jószágkormányzóság Előszállásról csak az éves zárszámadást és a pénztári főkönyvek másodpéldányait küldte meg az apátságnak. Az ügyrendi függetlenedés egymaga is jelezte az önálló gazdálkodás sikeresebb menetét.

6 59