Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - C. Harrach Erzsébet: A levéltár és a városrendezés / 5–12. o.

A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI C. Harrach Erzsébet A LEVÉLTÁR ÉS A VÁROSRENDEZÉS A Levéltárak Nemzetközi Tanácsának IX. Nemzetközi Kongresszusát az 1980. évben Londonban rendezték meg. A kongresszus a szervezeti kérdések tárgyalásán túl megkísérelt nemzetközi áttekintést adni a levéltárak gyakorlati hasznosításáról. A témát három szempont szerint vizsgálták, az elméleti, a gyakorlati hasznosítás terén, és hétköznapi szinten, a levéltárak és az ember kapcsolatát. A vizsgálat mindhárom vetületét referátumokkal és korreferátumokkal bocsátották vitára. A gyakorlati hasznosítás témáján belül többek között vizsgálta a kongresszus a levéltárak kapcsolatát az építészettel és városrendezéssel. A Tanács felkért, hogy mint az „Európai fővárosok építéstörténetének forrásai" című nemzetközi kötet egyik, építész munkatársa, továbbá a nemzetközi műemlékvédelmi gyakorlat területén tájékozott személy kíséreljem meg 2000 szó terjedelemben a mindennapi valóságot ismertetni. A felkérés, megtisztelő volta ellenére, nehéz feladat elé állított. Elhatároztam, hogy mondandómat a nemzetközi gyakorlat alapján állítom össze. Az adatok egy részét, a különböző országokban, városokban, a műemlékvédelem napi gyakorlatában személyesen gyűjtöttem össze az évek során. A műemlékvédelemben ugyanis a tudományos előkészítő munka előfeltétele a tervezésnek és a kivitelezésnek egyaránt. A tudományos előkészítő munka a levéltári források nélkül pedig aligha képzelhető el. A helyszínen tanulmányoztam a Szovjetunió, Olaszország, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Csehország, Svájc, Ausztria, Bulgária, Jugoszlávia, Görögország gyakorlatát. Levelezéssel kértem és kaptam további adatokat az előbb felsoroltak egy részétől, az Egyesült Államokból és Canadából. Kérdéseim kiterjedtek a szakemberek felsőfokú képzésére, hiszen ez is a levéltári kutatási gyakorlat szerves része. Adatokat kértem a levéltárak segédleteiről, szolgáltatások szintjéről is, s utoljára, de nem utolsósorban a gazdasági hasznosság kérdését vetettem fel. A korreferátum szűkre szabottsága és az egyenlőtlen válaszok azonban nem tették lehetővé az összes adatok feldolgozását. Az alábbiakban először közreadom a kiadott korreferátum szövegét. „Mint Budapest Főváros Levéltára terv- és térképtárának építészmérnök vezetője elöljáróban megjegyezni kívánom, hogy jelenlegi beosztásomat megelőzően közel két évtizeden át aktívan közreműködtem a műemlékvédelmi és városrendezési munkálatokban, így talán érthető, hogy levéltári munkámban elsősorban az építészmérnök szempontjából vizsgálom a levéltárak hasznosítását a városrendezésben. Mind Magyarországon, mind más országokban a rekonstrukciós gyakorlatban (pl. Varsó, Gdansk, Nürnberg, Rothenburg ob der Tauber, Drezdai Zwinger, Budai vár, Petrodvorec, Pavlovszk stb.) a levéltár a kutatások legtermészetesebb forrása. 5