Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - KRÓNIKA - Virágh Ferenc: Közgyűjteményeink tudós szervezőjére emlékezve: 125 éve született Fejérpataky László / 467–468. o.

Az egyetemen folyó levéltáros képzés egyik oszlopa Fejérpataky László lett, mint a történelmi szeminárium vezető tanára, aki elvégezte a hallgatók felkészítését jelentősen megkönnyítő szemináriumi könyvtár megszervezését is. Szárnyai alól az évek múlásával a jól képzett levéltári szakemberek egész sora indult el. 1885. július elején, az országos kiállítást kísérő rendezvényként kongresszust tartott a Magyar Történelmi Társulat. Fő referátumát Fejérpataky László egyetemi magántanár tartotta. Javaslatot tett a történelem segédtudományai oktatása feltételeinek jobbítása, hatékonysága fokozásának érdekében. A párizsi és a bécsi gyakorlat átültetését, a Magyar Történelmi Intézet megszervezését is indítványozta, amely az egyetemi tanulmányokra épülő (posztgraduális) szervezett továbbképzés intézményeként, két éves oktatási időciklusokra tagoltan működne, levéltári, múzeumi, könyvtári szakemberek képzésének célzatával. Ez utóbbi felvetés maradt. A több mint fél évszázad múlva létrejött azonos nevű intézmény - a mai Történettudományi Intézet elődje - más célt szolgált. Ha nem akarnánk is fokozni teljesítményének jelentőségét, önmagában emellett szólna a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárban vállalt szerepe, amelyet az egyetemi munkakör megtartása mellett játszott. 1882-ben nevezte ki a kormányzat a múzeum országos könyvtárának fejlesztése érdekében a levéltár (kézirattár) vezetőjévé. Ebben aminőségben a szinte ömlesztetten álló kéziratos anyag szakszerű csoportosításának rendszerét felépítette, és célul tűzte ki a múzeum nagy nevű alapítója szándékának, a hungaricum-gyüjteménynek létrehozását. A gyarapítást három irányban indította el: 1. hagyaték-ajándékozást, -megvételt kezdeményezett; 2. kiterjedt összeköttetést szervezett külföldi könyvkereskedésekkel (antiquariumokkal) felvásárlás érdekében; 3. jogszabálymódosításban vett részt. Megszerezte Kisfaludy Sándor és Kossuth Lajos könyvtárát, Szigligeti, Erkel, Gyulai, Jókai, Arany irodalmi hagyatékát vagy több kéziratát, az Ibrányi család okleveleit stb. Tetemes a növekedés a századfordulóra. Ami a jogszabály módosításában való részvételét illeti, az 1848. évi XVIII. te. hézagának megszűntetéséről van szó. A köteles sajtópéldányok - az újság, könyv, aprónyomtatvány előírt példányszámainak - az országos központi könyvtárba, térítés nélkül történő eljuttatását a törvény előírta, de büntető következmény nélkül. A Fejérpataky tói fogalmazott tervezet, majd az országgyűlés által megszavazott jogszabály (1897:XLI. te.) 100 Ft-ig terjedő büntetést szabott ki a mulasztókra. Az összeg messze nem a maival azonos értékű! Az intézkedés értelmét a számok igazolják: míg 1897-ben — a törvény meghozásának évében — 5461 könyv, 3586 aprónyomtatvány, 67 302 hírlap az állagnövekedés, a következő évben 10 530 könyv, 23 479 aprónyomtatvány és 81 206 hírlap. A növekedés ollója 20 és 550% között mozog! De ennél lényegesebb a máig is felülmúlhatatlan gyarapítás-szisztémák kitalálása. Ritka, nagyformátumú, gyakorlati, tudós ember volt Fejérpataky László. A két évszázadba ívelő életműve - 1923-ban hunyt el - gazdag, sokoldalú a szó szoros értelmében. Méltán tartott emlékének tisztelgő tudományos ülést a közelmúltban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Történelem Segédtudományai Tanszéke. Az emlékező előadások az aktuális tudóst, az 1895-től tanszékvezetőt, a tanárt és kolléga elődöt idézték. 468