Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - IRODALOM - Kajtár István: Tanulmányok Baranya megye ifjúsági mozgalmának történetéből 1868–1950. Pécs, 1981. / 445–447. o.

IRODALOM TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE IFJÚSÁGI MOZGALMÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL 1868-1950 Szerkesztette: Erdődi Gyula Kiadja a Baranya megyei Tanács KISZ Bizottságának Közművelődési Alapszervezete Pécs, 1981. 147. p. Nem kevés olyan gyűjteményes munka, tanulmány, cikk és bibliográfia látott már napvilágot, melynek tárgya a baranyai és a pécsi munkásmozgalom története. Ezekre építve hoz újat az ismertetendő kötet, melyben a fiatal szerzők az Általános Munkásegylet megalakulásától a DISZ 1950-es zászlóbontásáig terjedő időszak ifjúsági mozgalmai történetének szentelik tanulmányaikat. A fiatalság haladó mozgalmáról ilyen speciális áttekintést még nem igen kapott kézbe az olvasó, hisz a „felnőtt munkásmozgalmat" tárgyaló munkának csak egyes részletei tértek ki, általában nem túl nagy terjedelemben tárgyalva az ifik mozgalmait. A szerkesztő előszavában ismerteti, hogyan született meg ez az 198l-es Forradalmi Ifjúsági Napokra készített előadásokból kikerekedett kötet. Rögtön fölvázolja a kronologikus csomópontokat, az egymást váltó csúcsidőszakokat (1918-1921, 1929-33,1944-45) és az erőgyűjtés éveit (1868-1918, 1921-1929,1933-1944). A kötet bevezető tanulmányát, mely elvi alapvetésnek is tekinthető s egyben a haladó ifjúsági mozgalmak távlatait is megrajzolja ir

Az ifjúság tegnap és ma" címmel (3-18. lap) Dr. Svéd László, az MSZMP Párttörténeti Intézete tudományos főmunkatársa írta. Megállapítja, hogy minden forradalom egyben a kor ifjúságának is forradalma. így a 48-as ifjúság örökébe a 19-es ifjúkommunisták léptek, ugyanakkor számuk már az előbbinek sokszorosa volt. Politikai egységük optimális szervezeti kerete az autonómiát elvevő KIMSZ volt. A Tanácsköztársaság bukása után berendezkedő kurzus sajátosan használta fel céljaira az ifjúság egy részét — elsősorban az egyetemi ifjúságot. Az ifjúsági mozgalom kommunista szárnya illegalitásba kényszerülve is tudott hatni a fiatalok jelentős rétegeire. A gazdasági válság nehéz éveit követően a fasizmus térhódítása idején az ifjúság antifasiszta egységfrontja volt sürgető követelmény, melyet csak részben sikerült megvalósítani. A felszabadulás után az ifjúsági mozgalom a népi demokratikus átalakulással összhangban fejlődött. Szervezeti egységére több ízben voltak kezdeményezések (MADISZ, 1948 tavaszán a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége) általában azonban különböző a koalíciós pártok által alakított szervezeteket s egyes rétegek szervezeteit találjuk meg. 1950-ben a DISZ megalakítása hozta meg az egységet. A személyi kultusz korszakának torzulásai kihatottak e szervezet értékelésének mínuszaira, de szerző szerint pluszait is ki kell emelni. A tanulmány befejező része a KISZ 1957-es zászlóbontásának értékelése. 445