Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - ADATTÁR - Halász Imre: Zalaegerszeg régi címere: a város feudális és kapitalista kori pecsétje alapján / 415–422. o.

ábrázolt védőszentje kezét védőleg a város török kor után elpusztult vára fölé tartja. A vízszintes vonalkázás, amit Holub a folyó áradásának vél, nem más, mint a talaj jelölése, és ezzel az ügyes pecsétmetsző mintegy „térbe helyezte" a pecsét ábráját. A pontos ábrázolás valószínűleg attól függhetett, hogy a vésnök milyen finoman tudta kidolgozni a jelképet. Zalaegerszeg eddig ismert legrégibb pecsétje is erre a problémára utal.

14 A védőszentet ábrázoló városcímert tehát privilégium hiányában, önjogúlag felvett címernek kell tekinteni, melyet az utódok szokásjog alapján használtak. Ennek a XIX. század közepén használt pecsétnek az ábráját és köriratát vették át 1885 után (midőn Zalaegerszeg rendezett tanácsú város lett), ezt használták a polgármester és más városi hatóság gumibélyegzőjén is 1929-ig. (9. ábra.)

15 9. ábra 1929-től háromszög alakú pajzsban a város 1824-ből fennmaradt pecsétjének ábrája látható egy gumibélyegzőn, de itt jobb kézben tartja Mária Magdolna a templomtornyot. A pecsét körirata: ZALAEGERSZEG MEGYEI VÁROS POLGÁRMESTERE ZALA VÁRMEGYE. (10. ábra.)

16 10. ábra 420