Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: Föglein Antal kései másolataiban és kiegészítéseivel / 391–414. o.

14 Hont vármegye levéltára

21 A tulaj donképeni történeti levéltár teljesen el van különitve a több helyiségből álló „Uj levéltár"-tói, melyben az 1867-1897-ig terjedő központi közigazgatási iratokat és könyveket, valamint a felekezeti és állami anyakönyvi másodpéldányokat (tartják), az absolut korszakból való rendezett iratokkal tartják. Az UJI. ,JVagy levéltár" egyetlen tágas, világos és száraz szobából áll. Itt őrzik a közgyűlési jegyzőkönyveket 1571 -tői 1849. illetőleg 1866-ig; II. József császár idejéből és a német (absolut) világból való protocollumokkal együtt összesen 104 darab kifogástalanul conzervált kemény kötésű jegyzőkönyvet találtam, jó betüsoros névmutatókkal és elenchusokkal. Az 1605-1606 évekről protocollumok nincsenek. Az iratok tartalmuk szerint vannak csoportosítva és időrendben, folyószámok alatt kemény táblák közé rakva. Az egyes csoportok vagy gyűjtemények a tartalmuknak megfelelő rendszámok alatt, római számokkal vannak jelölve p. o. I. Gyűlési és politikai iratok 1585-1849. III. Peres iratok 1590-1860. VIII. Végrendeletek 1581 -1855 (egy csomó). XIII. Nemesi iratok 1630-1848. (Zárt szekrényben.) A fontosabb gyűjtemények. XV. Országgyűlések 1629-től. XXII. Ipar és kereskedelem 1637-től. XIX. Vallási ügyek 1638. évtől fogva. Összesen XXIV — rendszerint több csomóból álló — ilyen gyűjtemény található. Minden csomóban, az esetleges hiányokat is feltüntető iratjegyzék van, s az egész gyűjteményhez lelkiismeretes gonddal készült indexek és elenchusok tartoznak. A nemesi (XIII) és transactionalis iratok (IX) csoportjából a középkori okleveleket kiválogatták; van két árpádkori királyi oklevél is hiteles átiratban (1243, 1260; - de ezek már ösmeretesek). Az iratokat és könyveket számozott szekrényekben és állványokon igazán példás rendben tartják; a padlózaton, padláson és pincében nincsenek iratok, a helyiségeket szellőztetik és tisztogatják, amit az országban alig egy-két vármegyében tapasztaltam. A levéltári anyag különösen hadtörténelmi szempontból értékes, de a politikai-jog és művelődés történelemmel foglalkozó szakemberek is jó hasznát vehetik. Részletezés helyett, az érdeklődés felkeltése céljából hivatkozom azokra a nagyszámban fenmaradt és javarészükben még ösmeretlen tudósításokra, melyek a bányamüvelés, a török hódoltság, a nemzeti felkelések, a Császár Péter-féle pórlázadás, az un. parasztvármegye, a Balassa—Kollonich és Homonnay féle mozgalmak, első sorban pedig a kuruc világ történeteire vonatkozó tudásunkat nagy mértékben gyarapíthatják, homályos részleteit megvüágositják. A szatmári békekötés után keletkezett iratok is alkalmasak arra, hogy a tudományos kutatás céljait előmozdítsák, s kiváltképen Mária Terézia és II. József császár korának és az uj Magyarország kialakulásának történeteihez sok jellemző és tanulságos dolgot tartalmaznak. 411