Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: Föglein Antal kései másolataiban és kiegészítéseivel / 391–414. o.

történetére Szoboszlón, Vámos Peresen, Böszörményben, de még a gör. kath. Dorogon is sok érdekes dolgot találhatnak, amiket Komáromy András (e sorok írója) „A szabad hajdúkra vonatkozó levéltári kutatások" ez. akadémiai értekezésében nem dolgozott fel. Eredeti, kézzel írt kései másolat - Magyar Tudományos Akadémia kézirattára, Ms 5219/9 13 Heves vármegye levéltára

21 A levéltár az igazán monumentális vármegyeház második emeletén, magas, boltíves száraz és világos, vasajtókkal és ablakvédőkkel ellátott helyiségekben van fölállítva s az u.n. Régi levéltár (32. 33. sz.) iratait a falak mellett lévő kemény fából készült, aranyozott és faragványos antik állványokon őrzik. Az állványok, vagyis inkább szekrények homlokzatán Magyarország, a vármegye és az örökös főispán Barkóezy egri püspök címere látható, alsó részében pedig záros fiókok vannak. A Régi Levéltár pazar és stylszeru berendezése a püspök áldozatkészségét dicséri és nincs párja az országban. Belső rendje azonban sok kívánni valót hagy fen (1916). A falon kifüggesztett tájékoztató könnyebb eligazodás céljából az állványokat keleti (I), déli (II), nyugati (III) és északi (IV) jelzéssel különbözteti meg egymástól. Az I. és II. állványon találtam a „Levéltári irományok 1335-1828"- jelzetű gyűjteményt, melybe csaknem az összes közigazgatási, polgári és büntető törvényszéki iratok be vannak osztva, továbbá a József császár korabeli iratokat és könyveket. A III. állványon tartják a mindennéven nevezendő levéltári segédkönyveket (1653—1846), továbbá a (1848 előtti) betáblázott követelések és bünfenyitő pörök protocollumjait, végre az országgyűlési követutasitásokat, jelentéseket, naplókat és egyéb irományokat. A IV. állványon vannak a Bevégzett polgári pörök (1650-1849), ennek záros fiókjaiban pedig a vármegye eredeti címeres levelét, a végrendeleteket, szerződéseket, urbáriumokat, régi pecsétnyomókat stb. stb. a különválasztott nevezetesebb polgári pöröket őrzik. Ebben a helyiségben újabbkori közigazgatási iratok nincsenek, a vele kapcsolatos középnagyságú szoba azonban (32 sz.) a történeti levéltár kiegészítő része mellett az Absolutizmus alatt keletkezett iratokat is magába foglalja. Az 1916. évi hivatalos vizsgálat alkalmában itt találtam a közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyveket 1653. évtől fogva; némely bűnügyi iratokat (1826-1848); Ujházy, Kállay, Péchy és különösen Almássy Pál alispánnak figyelmet érdemlő iratait, valamint több jelentéktelen dolgon kívül a pesti és miskolci színházakra vonatkozó iratokat. Most nincs módomban eldönteni, hogy Csiky Sándor 1848 évi honvéd alezredes után maradt irományokat továbbá a nemzetőrségi levelező és u.n. parancskönyveket, valamint a Heves vármegyében működő statáriális bíróság iratait, a vmegye monographusa Szederkényi Nándor és rajta kívül szabadságharcunk történetirói felhasználták-e vagy sem? de kétségtelen, hogy ezek a levéltár történeti becsét nagymértékben emelik. Középkori okleveleket már 1304. évtől fogva találunk a rendezett iratok között, de ezek kettő 409