Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Lakos János: A falutörténetírás forrásai és módszere: kiállítás a Váci Fióklevéltárban / 39–41. o.

Az első részben (1—6. tárló) igyekeztünk felvonultatni minél több, a községről megjelent kiadványok, írások, valamint a módszertani segédeszközök felderítését lehetővé tevő bibliográfiát. Szem előtt tartva a községtörténet komplexitását, tárlókba kerültek a történeti (Kosáry, I. Tóth), a helyismereti (Bodor, Csomor) bibliográfiák éppúgy, mint a régészeti (Banner-Jakabffy) vagy a néprajzi (Sándor) bibliográfiák, természetesen az országosakon kívül különös gondot fordítva a megyei bibliográfiákra. Kiállítottunk néhány, a kutatómunka és a feldolgozás során nélkülözhetetlen módszertani kiadványt és cikket (Eperjessy K.: A magyar falu története; A történeti statisztika forrásai; Vigh K.: A helytörténetírás időszerű kérdései stb.). Kimutatást készítettünk a Pest megyei vonatkozású helytörténeti iratanyagot őrző állami és egyéb levéltárakról, ízelítőt adtunk segédleteikből. A forrásokat és azok felhasználási lehetőségeit tárgyaló második részt (7-35. tárló) a Pest megyei falutörténet forrástípusait bemutató táblázattal indítottuk, majd az alapvető összefoglaló megye monográfiák (Galgóczy, Borovszky), végül az egyes történeti korok feldolgozásai és forrásai következtek. A periodizáció alapjául az ország és a megye történetét véve, a következő korszakokat különítettük el: az államalapítás előtti kor (1000-ig), a középkor (1000-1541), a török kor (1541-1686), a kései feudalizmus kora (1686-1848), a kapitalizmus kora, benne az 1918-1919-es forradalmakkal (1848-1944) és a szocialista kor (1945-től). Valamennyi időszakon belül megjelöltük a legfontosabb kutatási feladatokat és bemutattuk a rendelkezésre álló alapvető kiadványokat és forrástípusokat, felhasználási és természetesen hozzáférhetési lehetőségeikkel együtt. így pl. az 1000 előtti időszak esetében a mai település helyén és környékén élt népcsoportok, kultúrák illetve ezek életmódjának, eszközhasználatának megállapítását határoztuk meg kutatási alapfeladatként, ehhez kiemeltük a régészet meghatározó szerepét, s ráirányítottuk a figyelmet a Nemzeti Múzeum és a helyi múzeumok régészeti adattáraira, a szakkiadványokra, a régészeti folyóiratokban megjelenő cikkekre. A középkor vonatkozásában a történeti feldolgozásokon és a kiadott oklevéltárakon (Bártfay Szabó, Fejér, Árpád-kori Uj Okmánytár, Zsigmond-kori oklevéltár stb.) kívül az Országos Levéltárban és az egyházi levéltárakban őrzött eredeti okleveles anyagra való támaszkodás gyakori szükségességét hangsúlyoztuk. A későbbi korok történetének feltárásához elengedhetetlen, tárlókba került levéltári forrástípusok közül itt most csak címszavakban és példaként sorolunk fel néhányat, a bemutatott kiadványokra nem térünk ki. Török kor: 1559. évi török összeírás, 1578. évi püspöki uradalmi urbárium, 1638-1644. évi megyei közgyűlési jegyzőkönyv, 1653. évi dézsmaösszeírás, 1655. évi határjárás stb. Kései feudalizmus kora: 1716. évi panaszlevél, 1728. évi országos összeírás, 1770. évi urbáriumok és úrbéri kérdőpontok, 1785. évi megyei közgyűlési jegyzőkönyv indexe, 1781. évi paraszti végrendelet, 1725. évi falusi céhszabályzat, községi pecsétlenyomatok, 1738—1765. évi úriszéki jegyzőkönyv, 1816. évi községbírói számadás, 1831. évi robotlajstrom, 18. századi kéziratos térképek, püspöki canonica visitatio jegyzőkönyve, 1719-től vezetett egyházközségi história domus, felekezeti anyakönyvek stb. 40