Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - KORMÁNYZATTÖRTÉNET - Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesek a Jászkun Kerületben / 367–373. o.

A jászkun polgárok és az ott lakó nemesek harca valamennyi kerületbeli helységre átterjedt. Új ütközési lehetőséget okozott a nemesek vásári taxák alóli mentességénekelnem ismerése. Bevezetőnkben említettük, hogy ez a jog a jászkunokat is megillette. 1799-ben Heves és Külső Szolnok megye panasszal fordult a kerületekhez, mivel a jászberényi vásáron törvényszéki táblabírájuktól és más csányi nemesektől „a J.Berényi Birák, szinte úgy, mint a nemtelenek marháitól helybeli taxa pénzt fizettettek."

6 Válaszában a főkapitány képviselője tömören közölte, hogy a kerületben a nemesek marháitól fél taxát szokás venni, s ez intézkedés a „sokaság szaporítását, mint szokatlan fizetés általi elidegenítését szolgálja."

7 1802-ben végre az országgyűlés felkérésére, a rendek kívánságára a főkapitány ígéretet tett, hogy az ügyben a „privilégiumainkkal meg edjeztethető és a törvényeknek is eleget tevő lépéseket" megteszi.

8 Felkérte a tanácsokat, dolgozzák ki javaslataikat! A több mint tíz éve húzódó vitában 1803. november 7-én született döntés. A közgyűlési határozathoz előzetesen, 1803. okt. 29-én, a nádor — a kunok legfőbb bírája — hozzájárult. A határozat szerint, hogy a nemesek személyes szabadságát illetően a törvények érvényben maradjanak, de a Jászkun Kerület 1745-ös privilégiumait se sértsék meg, elismerték, hogy méltán kívánhatja a nemesség személyes szabadsága megtartását, de nem kívánhatja, hogy a közterhektől „melyek a privilégium szerint minden lakost egyformán érdeklik" kivétessenek.

9 A kerületbeli nemesek ennek értelmében a szokásban volt személyes szabadságokban megmaradhattak. A határozat kimondta: a) Személyektől contribuálni nem köteleztetnek b) Senkinek a kérésére criminalis ügyekben nem árestáltathatnak míg törvényesen be nem idéztetnek s el nem marasztal tatnak. Civilis dolgokban a többi polgártársaikkal egy törvény és bíróság alatt állnak. c) Quartélyost házaikban nem szállatnak s főzéssel sem tartoznak a katonaságnak, ezt pénzzel válthatják meg. d) A katonai forspontozástól mentesek, de nem mentesek az oeconomiai vagy politico civilis forspontok alól. e) Az olyan utak és hidak töltésére amelyből gazdasági hasznuk nem származik nem köteleztetnek. Intézkedett a közgyűlés a katonatartás megváltásának módjáról is, kikötve, hogy a megszabott összeget azon helységek nemesei is fizessék, ahol nincs katonaság, hiszen „az Immunisatio közönségesen minden nemesre tartozik,.. . s nem tsak a quartély adástól hanem a quartély adásának kötelsségétől is feloldoztatnak."

10 További megszorítás volt, hogy háború vagy nagyobb transennák idején a mentesség nem érvényes. Az utolsó „e" pont engedményeit egyidejűleg meg is semmisítették, hiszen kikötötték, hogy mivel a kerületekben minden töltés a földek vízmentesítését szolgálja, az ezeknél végzett munkáktól a nemesek sem mentetnek fel, minthogy ebből a többi lakossal egyenlő hasznuk vagy káruk lehet. Köteleztettek azokra a munkákra is, „melyek a communitas közönséges szükségére és hasznára tétetni szoktak." A halasi nemesek ez irányú kérelmét tehát elutasították. Minden említett mentesség csak a publikált nemesekre vonatkozott. 369