Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - KORMÁNYZATTÖRTÉNET - Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesek a Jászkun Kerületben / 367–373. o.

KORMÁNYZATTÖRTÉNET Bán kin é Molnár Erzséb e t NEMESEK A JÁSZKUN KERÜLETBEN A Jászkunság társadalmának, birtok- és jogi viszonyainak alakulásában újkori történelmük legjelentősebb állomása az 1745-ben bekövetkezett redemptio volt. Az önmagát megváltó Jászkunságnak Mária Terézia királynő által adott kiváltságlevél kimondta, hogy mind a jogok, gyakorlásában, mind a teher viselésében minden lakos egyenlően osztozik, semmi kivételnek helye nem lévén. Ugyanekkor, mint „Universitas" az országos nemesek közé soroltatott. A kiváltságolt jogállás a jászok és kunok személyéhez kapcsolódott, de a kerületeken belül jelentős különbségek mutatkoztak e jogok birtoklásának mértékében. Teljesjogúak voltak a redemptusok, akik a politikai jogok kizárólagos élvezete mellett gazdasági téren is előnyöket nyertek. Díjtalanul használhatták a legelőket, gyakorolhatták a bormérés és vadászat jogát, vásár és piac taxát nem fizettek s mentesek voltak a rév és vám fizetésektől is. Minden birtokszerzésnél elővásárlási joguk volt az irredemptusok felett, az irredemptusoknak pedig az inquillinus felett. Az irredemptusok bírhattak földet és házat, de a közös földekből nem részesülhettek, s az azokhoz fűződő jogokat nem élvezhették. A jelentős számú zsellér a földesúri függés hiánya következtében szabadabban élt, s másokkal együtt szívesen költözött a gazdaságilag is fellendült kerületekbe. Az egyes helységekbe lakosul beköltözni csupán a tanács engedélyével lehetett, a concivilitas taxa megfizetése mellett. A lakosnak befogadott élhetett és dolgozhatott a helységben, köteles volt a közterheket viselni, ingatlan tulajdont szerezhetett, házat építhetett. Házhelyet azonban csak redemptus lakosok kaphattak, mások, ha elnyerték a tanács hozzájárulását, vehettek. Földet idegen ember nem birtokolhatott, csak lakosi joggal rendelkező. Amennyiben — örökség folytán - a föld olyan idegenre szállt volna, aki nem akart lakóul a kerületekbe költözni, a helység a földtulajdont magának megváltotta. A redimált földet eladók a földdel a hozzáfűződő jogokat is eladták. A gyakorlatban tehát a jogok egyáltalán nem a személyhez, hanem a földhöz kötődtek, s ez témánk szempontjából is döntő tényező volt. A fentiek előrebocsátása után, vizsgáljuk meg a nemesek helyzetét, a nemesi előjogok érvényesülését a Jászkun Kerületen belül. A szabadabb politikai és gazdasági légkörű, kiváltságolt kerületbe szívesen költöztek az armális nemesek. Amíg kevesen voltak egy-egy helységben, különösebb probléma nélkül illeszkedtek be a gazdasági és politikai hierarhiába, szokásrendszerbe. Viselték a redemptusokkal azonos jogokat, - sokan közülük redemptusok is voltak — s a minden lakost érintő közterheket. Létszámbeli gyarapodásuk meg367