Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - Pásti Judit: Ipariskolai iratok a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban / 329–336. o.

Pásti Judit IB\RISKOLAI IRATOK A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁRBAN Debrecen város iparitanuló-képzésében jelentős szerepet betöltő 109. sz. Csokonai Vitéz Mihály Ipari Szakmunkásképző Intézettől 1980 decemberében kapta meg levéltárunk történeti értékű iratanyagát. Az átadott iratanyag több iskola anyagát őrzi. őrzi egyrészt a nagymúltú Debrecen Sz. Kir. Város Fiú- és Nőitanonciskolája, a Debrecen- és Vidéke Ipartestület, a községi ipariskolák, másrészt a Munkaerőtartalékok Hivatala 84., 180., 109. sz. Iparitanuló Intézeteinek és a hozzá tartozó helyi iskolák, ipari otthonok, valamint a Könnyűipari Minisztérium Hajdú-Biharmegyei Ipari Tanuló Iskolája írott dokumentumait. Mielőtt iratrendezésünket bemutatnánk, tekintsük át röviden a debreceni ipariskolák történetét. Történeti áttekintésünket a felszabadulástól kezdjük, annál is inkább, mivel az általunk rendezett anyag javarészt ebből az időszakból került ki. A felszabadulás után az iparosképzést a Burgondia u. 1. szám alatti székhellyel működő Debrecen város Szakirányú Fiú és Nőiparostanonc-iskolája látta el. Ugy az iskola épületében, mint felszerelésében a háború súlyos károkat okozott, s amit a felszabaduláskor jelentkező tüzelőhiány csak súlyosbított. Nehéz körülmények között kezdték meg a felszabadulás után az első iskolai évet 1945/46-ban.

1 Különösen a teremhiány okozott gondot, mivel a fiúiskola 1945 december közepéig helyet adott a Svetits Római Katolikus Ipari Leányközépiskolának, az iskolai év végéig saját leánytagozatának, és a nőipariskolájának is.

2 Ugyancsak az épületben működött az 1946/47-es iskolai évben megnyíló ipari leányközépiskola, amely fokozatosan magába olvasztotta a megszűnőben lévő nőipariskolát. Az iparitanuló-oktatás történetében már az 1938-39. iskolai évtől megfigyelhető a hároméves nőipariskolák négy évfolyamos ipari leányközépiskolává szervezése. Ez történt a debreceni nőipariskola esetében is. A végbizonyítvány helyett érettségit adó iskolatípus vonzóbb lett, egyébként is a nőipariskolát az elnéptelenedés veszélye fenyegette. 1946. szeptember 1-től az iparügyi minisztérium engedélyezte a városi fenntartásban lévő iskola megnyitását.

3 Az 1948. évi XXIII. t. c. 1. §-a alapján az iparostanonc-iskola állami tulajdonba került, elnevezése ettől kezdve Állami Ipari Leányközépiskola és Körzeti Szakirányú Iparostanonciskola.

4 Az iparitanuló-képzés irányítását 1949 februárjáig az Iparioktatási Főigazgatóság látta el. 1949 februárjától az Iparügyi Minisztérium Szakoktatási Főigazgatósága a szakmunkásképzés irányítója. A Főigazgatóság 1949. augusztus 1-én olvadt bele az Országos Munkaerő gazdálkodási Hivatalba.

5 Az intézetet, amelyet szovjet mintára hoztak létre, 1950 januárjától a Munkaerőtartalékok Hivatalaként ( a továbbiakban MTH rövidítéssel) működött.

6 A Minisztertanács az MTH feladatául előírta, hogy a vas, építő-, bánya- és faipar számára biztosítsa a szakmunkásokat. Hatáskörébe tartozott még az iparitanuló intézetek fenntartása, irányítása és ellenőrzése, a tanítás módszertanának kidolgozása, 329