Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - Dóka Klára: A kultúrmérnöki hivatalok iratainak forrásértéke / 299–313. o.

A kaposvári és pécsi ipar fejlődésével megnövekedett az üzemi vízellátás jelentősége is. A kultúrmérnöki hivatal irataiban a kérdésről gazdag forrásanyagot találunk. Pl. Kaposvár: 1905. Szlovák Ignác: Gőzmalom és gőzfürdő vízellátása a Kapósból.

71 - 1912. Kaposvári Cukorgyár artézi kútja - 1930. Kaposvári Cukorgyár vízvezetéke a Kapósból

72 - 1912. Tankovics János: Gőzmalom vízvezetéke a Kapósból

73 - 1918. Asbestpala és Cementáru Gyár R. T. vízvezetéke a Kapósból

74 - 1926. Lactose R. T. kútja

75 - 1927. Rumszauer Viktor: Bőrgyár vízvezetéke a Kapósból

76 Pécsett főként a források vizét használták fel a gyárak. Pl.: - 1905. Scholz Antal sörgyár

77 - 1905. Járányi József bőrgyár

78 - 1905. Erzeth Antal bőrgyár

79 - 1928. Anna gőzmalom

80 A csatornázásnak már a kultúrmérnöki időszakban is kisebb jelentőséget tulajdonítottak, mint a vízellátás megoldásának. A pécsi hivatal irataiban azonban néhány esetben találunk adatokat a gyári szennyvizek elvezetéséről,

81 egyes balatoni üdülőtelepek csatornázásáról (pl. Balatonföldvár,

82 Balatonboglár,

83 Balatonszemes

84 stb.) és fontosak Kaposvár és Pécs csatornázására vonatkozó iratok is, amelyek 1906-tól illetőleg 1903-tól vannak meg a Levéltárban.

85 Az iratanyag ismertetését a fürdőkkel, üdülőtelepekkel kapcsolatos iratokkal zárhatjuk le. A pécsi hivatal irataiban találhatók 1905-ből, 1932-ből és 1940-ből kaposvári uszodákra vonatkozó dokumentumok,

86 Baranya megyéből pedig itt őrzik a régi pécsi és szigetvári uszodák engedélyezési iratait.

87 Fontosak a harkányi, orfüi, sikondai fürdőkkel kapcsolatos adatok, és végül meg kell említeni a balatoni kikötők, drávai átkelőhelyek engedélyeit is.

88 Mint az elmondott néhány példából látszik, a helytörténet kutatói rendkívül sok adatot találhatnak a kultúrmérnöki hivatalok irataiban. Főként olyan dokumentumokat, amelyek az ember és természet viszonyának alakulásához visznek közelebb. Kutatás közben azonban célszerű figyelembe venni az anyag felépítését és rendszerét, a különféle levéltárakban és még irattárakban őrzött iratokat is, hogy egyes kuriózumok feltárásán kívül a munka mind eredményesebb legyen. Jegyzetek 1 A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede 1879-1939. (szerk.: Trummer Árpád és Lászlóffy Woldemár). Bp. 1940. 79. 2 Dános Miklós: A vízjogi törvény, a kapcsolatos törvények, a reájuk vonatkozó rendeletek. Bp. 1919.1. 138-145. 3 Dános, i.m. 1.241-246. 4 31/1976. OVH sz. utasítás, Vízügyi Értesítő, 1976. 365-400. 5 A kultúrmérnöki hivatalok és a vármegyék kapcsolatát valamint a jogutód szerveket a mellékelt függelékben szemléltetjük. 308