Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - Bonhardt Attila: Az I. világháborús magyar hadifoglyokra vonatkozó iratok a Hadtörténelmi Levéltárban / 291–298. o.

1920 júniusában a hadifogoly ügy visszakerült az átszervezett Honvédelmi Minisztérium kebelén belül újonnan felállított 36. osztály hatáskörébe. Az osztály feladatai alapján 4 alosztályra tagolódott: 36/A — az ország határain kívül lévő magyar hadifoglyok hazaszállítása 36/B — a hazatért hadifoglyok országon belüli szállítása és leszerelése 36/C — a Magyarországon lévő ellenséges hadifoglyok ügyei 36/D — az országhatárokon kívül lévő magyar hadifoglyok hollétének felderítése, segélyezése

11 Az osztály a hadifoglyok hazaszállításának befejezése után, 1923. július 1-vel megszűnt. Irattára azonban a többi HM osztály iratanyagától eltérően nem került be a Hadtörténelmi Levéltárba,

12 így a hadifogoly ügy legfontosabb dokumentumai nem kerülhetnek a kutatók elé, Szerencsére a magyar hadifoglyok 1918—1923 közt történt hazaszállításának és leszerelésének folyamata a HM irányítása alatt ezt közvetlenül végző kirendeltségek, intézmények megmaradt iratanyaga alapján nagyjából rekonstruálható. Működésük, feladatkörük alapján e szervek négy nagy csoportra tagolhatok: Magyarország határain túlra kiküldött fogadó bizottságok Feladatuk a hadifogságból egyenként vagy szállítmányonként érkező, s útjuk során idegen országokon áthaladó magyarok összegyűjtése, segélyezése, támogatása és a határállomás felé történő továbbirányítása volt. Ugyancsak e kirendeltségnek kötelességei közé tartozott, hogy a hazatérők élelmezése és akadálytalan továbbhaladása érdekében az illető állam hatóságaival a megfelelő kapcsolatot fenntartsák. Ilyen, a hazatérés útvonalán elhelyezett fogadó bizottságok, illetve missziók működtek Kelet-Szibériában, Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Ausztriában valamint Olaszországban. Azokban az országokban, ahol több magyar fogadó bizottság működött, az egyes kirendeltségek egy-egy központi vezetőség útján voltak a Honvédelmi Minisztériumnak alárendelve. Ezeket a több fogadó bizottságot magukba foglaló szervezeti egységeket a rendezés során fogadó bizottság csoportoknak neveztük el. Mivel a fogadó bizottság csoportok a hazatérés más-más útvonalán helyezkedtek el, és ebből következően 1918—1923 közt párhuzamosan, de egymástól mégis szinte függetlenül működtek, Magyarországtól való távolságuk szerint az alábbi módon csoportosítottuk őket: Kelet-Szibéria A Magyar Vöröskereszt Missziója, VLAGYIVOSZTOK A Magyar Vöröskeresztes Misszió Megbízottja, CSITA A Magyar Vöröskeresztes Misszió Kirendeltsége, NYIKOLSZK-USSZURIJSZK A Magyar Vöröskeresztes Misszió Gyűjtőtábora, PERVAJA RJECSKA Lengyelország A Magyar Hadügyminisztérium Szállítás Vezetője, VARSÓ A Magyar Hadügyminisztérium Katonai Megbízottja, KRAKKÓ Magyar Hazatérőket Ellenőrző Állomás, OSWIECIM Magyar Hazatérőket Gyűjtő Állomás, LAPY 294