Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - Bonhardt Attila: Az I. világháborús magyar hadifoglyokra vonatkozó iratok a Hadtörténelmi Levéltárban / 291–298. o.

Nem kerültek be a Hadtörténelmi Levéltárba a hadifoglyok által csaknem minden táborban megalakított érdekvédelmi szervezetek, bizottságok iratai sem. Kivételt képez a Habarovszk környékén lévő Krasznaja Rjecska-i hadifogolytáborban 1919. október 26-án alapított és 1920. november 15-ig működött „Hadifogoly Magyarok Szövetségének" (HMSZ) anyaga. Bár a HMSZ iratanyagának — amelyet a Szövetség volt titkára Rajtik Miklós t. hdgy. hozott magával Szibériából — egy része a II. világháború alatt elkallódott, a megmaradt iratok alapján is képet kaphatunk a hadifoglyok által alapított szervezet céljairól, feladatairól, amelyeket annak idején így határoztak meg: „1. a magyar nemzeti összetartozandóság érzetének fokozása, kulturális, egyesületi és segélyezési tevékenység által, 2. hazajutásunk minden lehető módon történő szorgalmazása, 3. tagjai önművelődésének lehetővé tétele a rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel"

3

, valamint „ . .. a magyar hadifoglyok érdekeinek védelme úgy a hadifogságban, mint a hazában."

4 Talán nem lesz érdektelen a szövetség szervezeti tagolódásának rövid ismertetése, hiszen valószínűleg ez az egyetlen ilyen jellegű szervezet, amelynek iratanyaga fennmaradt. A HMSZ legfőbb szerve az összes tagot magába foglaló közgyűlés volt, ez határozott minden fontosabb ügyben, A közgyűlések között a szövetséget a tagság által választott 20 - később 30 - főből álló választmány (elnökség) képviselte. A közgyűlések összehívása közti időszakban a kisebb ügyeket — a választmány ellenőrzése mellett működő — a közgyűlés által megbízott titkárság intézte.

5 A titkárság volt az a szerv, amely a közgyűlés határozatait foganatosította, és közvetített a közgyűlés és a választmány közt. A titkárság sokrétű funkciója miatt a következő hivatalokra oszlott: 1. titkári 2.jegyzői 3. pénztárosi 4. ellenőri 5. háznagyi A Hadifogoly Magyarok Szövetségének céljaival kapcsolatos ügyeket választott bizottságok intézték, amelyek tagjait a választmány javaslata alapján a közgyűlés nevezte ki. 1919. november 8-i ülésén a választmány a következő bizottságok megalakítását javasolta a szövetség kebelén belül: I. Szervezési ügyek: 1. Nyilvántartási bizottság 2. Fegyelmi ügyek bizottsága (fegyelmi bíróság) 3. Becsület ügyek bizottsága (becsületügyi választmány) 4. Szervező bizottság 5. Legénységi ügyek bizottsága 6. Postabizottság II. Érdekvédelmi ügyek: 1. Hazaszállítási bizottság 2. Segélyezési bizottság 3. Levelező bizottság 292