Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - Réfi Oszkó Magdolna: A levéltárak és a szocializmuskori irattárak információs kapcsolatai: a Levéltári Szekció miskolci regionális tanácskozásáról / 279–284. o.

Meggy esi László (Budapest Főváros Levéltára) a gyűjtőterületi munka javítására és az irattárosképzésre tett javaslatot. Sürgette, hogy a Művelődési Minisztérium dolgozza ki az irattárak ellenőrzésének rendszerét- A levéltárak tegyék e munkát szervezettebbé. Fejezzék be az értékhatár vizsgálatokat. Dóka Klára (Budapest Főváros Levéltára) levéltáraink gyűjtőterületi munkájának személyi vonatkozásait elemezte hozzászólásában. Kiemelte a levéltári munka hármas egységének (jövő levéltára = gyűjtőterület + belső rendezési munka + tudományos kutatás) fontosságát. E szemlélet kialakítását már az egyetemi képzésnek is vállalnia kell. Pintér Ilona (Bács-Kiskun megyei Levéltár) Vevér Banyik S. hozzászólására reflektált. Szerinte nem kell házimúzeum levéltár a vállalatoknál, mert ha történeti értékű az irat, akkor kerüljön levéltárba. Pálmány Béla (Új Magyar Központi Levéltár Módszertani Osztály) egy új szemlélet meghonosításának lehetőségét vetette fel. A kb. 18—19 000 hazai irattár mindegyikében van levéltárba utalt irat, egyéb dokumentum. Kérdés, hogy ezeket külön fondként kell-e kezelni, vagy állag, esetleg sorozatként és csak a felsőbb hatóság irataiban őrizzék. Seresné dr. Szegőfi Anna a tanácskozás házigazda szerepét vállaló és azt mintaszerűen ellátó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár munkáját, és ezen belül gyűjtőterületi feladatait mutatta be. Beszélt a gondokról, amelyek főleg a helyhiányból és a rendkívül rossz raktározási viszonyokból adódnak. A Levéltár a gyűjtőterületi feladatokat külön e munkára szervezett csoport segítségével igyekszik ellátni, azonban így is nagy a lemaradás a szervek nyilvántartása, az igazgatásban bekövetkezett változások figyelemmel kísérése terén. Molnár József a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztályának vezetője sajnálta, hogy a vitaindító előadás után tulajdonképpen nem vitára került sor, hanem csupán jó javaslatok hangzottak el. Kérte, hogy az elhangzottakat a Szekció ajánlás formájában foglalja össze. A napi munkával és a gyűjtőterületi feladatok ellátásával kapcsolatban ugyanakkor cáfolt néhány megrögződött tévedést. Egyik az, hogy nincsenek a folyamatos iratátvételhez megfelelő raktárak, holott országos méretekben évi 2000 fm férőhely a gyarapodás. Másik tévhit, hogy a szocialista levéltárügy egyszersmind központosítást jelent, pedig az irattárakkal és a gyűjtőterülettel kapcsolatos kérdéseket éppen helyi szinten kell megoldani. Ezért kérte, hogy valamennyi levéltárban fordítsanak nagy gondot a külső munkára, és a történeti értékek védelme ne múzeumszerűen csak a levéltárba került iratokra terjedjen ki. 283