Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - Réfi Oszkó Magdolna: A levéltárak és a szocializmuskori irattárak információs kapcsolatai: a Levéltári Szekció miskolci regionális tanácskozásáról / 279–284. o.

Ehhez azonban az anyagi és tárgyi adottságokon túl olyan lényeges személyi feltételek szükségesek, mint: — az iratkezelés fontosságát sokoldalúan érzékelő intézményi vezetők, — felsőfokú képzettségű iratkezelési szakemberek, — szakmailag képzett irattárosok. 1969 óta levéltáraink a hazai iratkezelés gazdái. „Kérdés, hogy akarják-e, képesek-e a levéltárosok ezt a szerepet továbbítani és a magyarországi iratkezelés új útjainak keresésében a vezetést megtartani. Ha igen, akkor ez nemcsak a levéltárosképzés további módosítását feltételezi, hanem azt is, hogy .. .az egész levéltárügyet oda kell kapcsolni, ahol az iratkezelés országos irányítása hatékonyan megvalósulhat és ahol az ehhez szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Alig hihető azonban, hogy levéltáros társadalmunk egésze, vagy akár túlnyomó része hajlandó és képes lenne ekkora pályamódosításra. Történészlevéltárosok kívánnak maradni meggyőződésem szerint. Ennek konzekvenciáival viszont határozottan szembe kell nézni: le kell választani a levéltárügyről az iratkezelési kérdések irányítását és át kell adni azok kezébe, akik erre főhivatasként vállalkoznak ... A levéltárosoknak pedig meg kell maradniok a tulajdonképpeni feladataik mellett azzal, hogy az iratkezelés, irattározás kérdéseihez a maguk szempontjainak az érvényesítése érdekében szólnak hozzá" — fejezte be nagy érdeklődéssel kísért előadását Szűcs László. A tanácskozás hozzászólásokkal folytatódott. Simonffy Emil A Zala megyei Levéltár igazgatója a megyei levéltárak értékhatár vizsgálatairól beszélt. Tapasztalataik szerint túl sok a „0" selejtezési jelű irat, megyei szinten ezeknek kb. 70%-a nem történeti értékű. A tanácsi szervek irattári terveit ilyen szempontból felül kell vizsgálni, például: az alsó- és felsőfokú szervek iratainak egymáshoz való viszonyát, az I. és II. fokú eljárással kapcsolatos iratokat. Folyamatosan be kell kérni a szervektől a hatásköri jegyzékeket és ennek alapján valóban végrehajtani az irattári tervek évenkénti felülvizsgálatát. Javasolta, hogy a tervdokumentációk csak egy példányban, mégpedig a beruházónál kerüljenek megőrzésre. Felvetette az iktató- és mutatókönyvek kiselejtezhetőségét ha azok a visszakereséshez nem használhatók. Csacsovszky Dezsöné a Diósgyőri Gépgyár irattárának vezetője a vállalati iratkezelés történetét ismertette, majd napjaink gyakorlatát, amelynek alapját az 1969. évi levéltári törvény és az 1971. évi KGM szabályzat nyomán 1973-ban elkészült új vállalati iratkezelési szabályzat adja. Az eredmény: a decentralizált iktatás ellenére átfogó az iratkezelési rendszer a DIGÉP-ben. Az irattározás a központban történik. Javaslata a munka jobbítására: főként az irattárosképzéssel együttjáró szakmásítástól várható csak a jövőben az irattárosok személyének stabilizálása.