Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - Jároli József: Fondok és állagok kialakítása a tanácsi iratanyagban: a Levéltári Szekció békéscsabai regionális tanácskozása / 241–277. o.

tartalmaz, de a tanácsi iratanyag levéltári feldolgozásával kapcsolatos rendkívül bonyolult kérdéskomplexust nem tudta megnyugtató módon megoldani. Tíz évvel később Schneider Miklós ugyancsak a Szemlében újból felvetette a tanácsi fondok kialakításának kérdését. „Kívánatos — állapította, meg e cikkében —, hogy mindenekelőtt végérvényesen tisztázódjék a fondok kialakításának alapelve, a fondképzők meghatározása ..." A fondjegyzék szerkesztési utasítás egyes részeit egy 1978. évi munkautasítás módosította. Ez a módosítás azonban nem érinti a tanácsi iratokat (XXIII. fondcsoport). Bizonyára azért, mert kiadásakor a tanácsi iratanyaggal kapcsolatos levéltártani problémák még mindig nem tisztázódtak. A referátum gyakorlati tapasztalatokra támaszkodó javaslatot tesz a városi tanácsi iratanyag levéltári feldolgozásának módjára. A referátumban lefektetett alapelvek a levéltártudomány alapkérdéseivel függenek össze, s némelyikük eltér az 1962. évben az iratanyag levéltári feldolgozására illetőleg a fondjegyzékszerkesztésre nézve kiadott alapelvektől. A fondjegyzékszerkesztési alapelvekhez csatolt séma a területi levéltárakban általában előforduló fondokról és állagokról pl. egy járási jogú város tanácsi iratain belül külön fondokként szerepelteti a tanács iratait, a tanács végrehajtó bizottságának iratait, a vb. titkárságának iratait, külön-külön a vb. egyes osztályainak iratait, külön a munkaügyi előadóéit s végül ismét külön a testnevelési és sportbizottság iratait. A referátum viszont egy magasabb szintű (megyei jogú) város tanácsának iratait az egész tanácsi apparátus irataival együtt egyetlen fondnak tekinti. Vizsgáljuk meg a levéltártudomány mai állásának megfelelően, melyik eljárás helyes elméleti szempontból? Mit tartunk ma fondnak? Mit fondképzőnek? Milyen kritériumok alapján dönthető el, hogy valamely ,,szerv" fondképző-e vagy nem? A fondjegyzékszerkesztési utasítás a fondot így határozza meg: ,,a fond .. . általában olyan irategyüttes, mely .. . valamely természetes személy vagy szerv minden más vagy hasonló természetes személy vagy szerv működésétől intézményesen megkülönböztetett tevékenységének eredményeképpen jött létre . ..". E definíció legfőbb hibája, hogy a fondot csak „általában" határozza meg. Ezzel szemben a Levéltári Terminológiai Lexikon a mai szemléletnek megfelelően a fondot levéltári egységnek fogja fel, mely lehet szerves (egységes provenienciájú) vagy szervetlen (vegyes provenienciájú). A szerves fondot pedig így határozza meg: valamely szerv vagy személy működése során hozzá érkező vagy nála keletkező és rendeltetésszerűen nála maradó iratanyag. E meghatározások egymagukban nem nyújtanak a levéltárosnak megfelelő fogódzót a fondok kialakításához. Ehhez azt is meg kell vizsgálnunk, mi a fondképző ? A Terminológiai Lexikon szerint a fondképző vagy iratképző „az a szerv vagy személy, amelynek illetve akinek a működése — az iratképzés — során részben általa, részben hozzá írt, rendeltetésszerűen nála maradó iratok keletkeznek". Ezzel, legalábbis ami a szerveket illeti, nem jutottunk tovább. Kérdés: mi értendő szerv alatt? Sajnos, a lexikon a szervet, mint kormányzati fogalmat, csak olyan általánosságban határozza meg, ami a levéltárost nem igazítja el egyértelműen atekintetben, hogy mit is tekintsen annak. Mint láttuk, a fondjegyzékszerkesztési utasításban iratképző szervvé minősültek a vb. egyes osztályai, csoportjai, sőt előadói is, ha nem működtek osztály- vagy csoportkötelékben. Ennek elsőrendű oka feltehetően az, hogy a tanácstörvény a vb. „szakigazgatási 262