Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - IRODALOM - Vass Előd: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve VII. Debrecen, 1980. / 216–220. o.

Gazdag István, A termelőszövetkezetek szervezése Debrecenben 1948—1956 között c. közleménye kapcsolódik ahhoz az újabb szempontot kijelölő hozzászóláshoz, amit Müller Veronika a Levéltári Napokon ugyanott 1979. május 10-én elmondott. Az 1949 utáni időszakban végbement fejlődés elemző vizsgálatát a termelőszövetkezetek szervezése területén tárgyalja. A debreceni szövetkezetek problémái között részletesen elemzi a korábban sokáig feledésbe merült kulák-kérdést is. A szövetkezetek szervezése Debrecenben, 1948 őszén indult meg, amikor négy Földbérlő Bizottság alakult meg. A bizottságok a földterület korlátozott volta miatt elsősorban a szövetkezeti gazdálkodásra jelentkezőket vették számításba. 1948 októberében már 9 földbérlő szövetkezet, élén 5 tagú intéző bizottsággal, működött. Ezután létrehozták a debreceni Földbérlő Szövetséget. A 12 csoportot hamarosan egységes irányítás alá vonták, a Földbérlő Szövetkezet Központi Vezetősége irányításával. 1949 elején vette kezdetét a szövetkezetek széles körű szervezése, 1952-ben már 22 szövetkezeti csoport működött. Ez a szám 1953-ra 30-ra emelkedett fel, de ezután stagnálás következett be. Megállapításait minden esetben táblázatos adatbázisra építi fel, józan tényfeltárása a levéltári adatok és az irodalom együttes felhasználásával készült el. E dolgozat a szerző készülő nagyobb tanulmányának egy részletétjelenti. Halász Péter, A termelőszövetkezeti fejlődés regionális történeti irodalma c. fórumcikkében az előző közleményhez kapcsolódva a termelőszövetkezetek múltjával foglalkozó kutatások történetével és jellegével kíván foglalkozni. A termelőszövetkezetek történetével foglalkozó kiadványok nem a kiadóvállalatoknál láttak napvilágot, hanem az un. regionális irodalomhoz kötődő helytörténeti kiadásként, a termelőszövetkezetek jelentették meg. Az MTA Agrártörténeti Bizottsága 1969-ben elő kívánta készíteni a nagyüzemi gazdálkodás történetével foglalkozó munkákat, hogy összefogja és módszertanilag megalapozza. Ennek érdekében munkaközösségek alakultak és módszertani útmutatók készültek. Ezek közül 14 tanulmányt a Mezőgazdasági Múzeum a Termelőszövetkezeti Tanulmányok három kötetében meg is jelentetett. Az azóta megjelent munkák módszerükben és stílusukban eltérőek, ezek legfontosabb jellemzőit felsorolja. A brosúraszerű tájékoztatók, amelyekre jellemző a jóhiszemű elfogultság és a tudományos módszerek teljes hiánya. Az ismeretterjesztő munkák, amelyek nem törődnek a társadalmi és gazdasági jelenségek okainak, összefüggéseinek vizsgálatával. A krónika, illetve adattár jellegű tsz-történeti munkák, amelyek utólag készültek, s így a folyamatos eseménylistát nem teljes pontossággal őrzik. A szépirodalmi jellegű szociográfiai munkák, amelyek úgy keletkeztek, hogy írójuk emléket állít szűkebb vagy tágabb szülőföldjének. Közli a tsztörténetírás eddig megjelent válogatott bibliográfiáját is. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár rendezésében 1979. május 10-én elhangzott beszédek, amelyek a Levéltári Napok keretében, Vörös Károly és Müller Veronika által a levéltári évkönyvek I-V. köteteinek megvitatásához adtak értékes új szempontokat, itt kerültek közlésre. Vörös Károly által felvetett szempontok, a hogyan tovább? — kérdéséhez nyújtott ajánlásokra úgy érezzük ez az évkönyv is kielégítő választ adott. A levéltári évkönyv témaválasztásai és sikeresen megoldott feldolgozásai a korábbi kijelölt úton halad. A kötethez készített adattár, a Hajdúkerület és Hajdú vármegye tisztségviselőinek pontos névjegyzékeit mutatja be. Radics Kálmán, az adattár készítője még az irodalmat is részletesen 219