Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - IRODALOM - Bonhardt Attila: A Hadtörténelmi Levéltár fondjainak jegyzéke. (Feudális és kapitalista kor) / 201–205. o.

irataiból áll. A jegyzékben az első helyet a nagyobb katonai közigazgatási egységek (kerület, vegyesdandár, hadtest) székhelyein elhelyezett ún. helyőrségi kórházak foglalják el a megfelelő közigazgatási egység számának megfelelő sorrendben. Ezeket követik a már béke idején is működő honvéd csoportkórházak, illetve egyéb egészségügyi intézmények iratai. Végül a sort hadrendi számuk szerint a háború alatt felállított tábori és hadikórhá­zak anyaga zárja le. A IV. fondcsoportban elhelyezett katonai bíróságok fondjait szintén kronológiai szempontok szerint tagolták. A szerzők a különböző szervezési változások figyelembe vétele után a bírósági iratanyag csoportosításakor a következő korszakhatárok felállítását tartották célszerűnek: „A" 1802-1807, „B" 1868-1913, „C" 1914-1945. Az első két alcsoportba került fondok fondképző szerveik jelentősége csökkenésének sorrendjében nyertek elhelyezést. Megjegyzésre méltó, hogy az „A" alcsoport végén el­helyezett periratok olyan fondókból kerültek ki, amelyeket nem Magyarországon őriznek, s csupán a vádlottak származása, vagy a magyar politikai eseményekkel való kapcsolata miatt jutottak a Hadtörténelmi Levéltár birtokába. Míg az „A" és „B" jelzésű alcsopor­tokba sorolt fondok az 1802 és 1913 között Magyarország területén működött cs. és kir. hadbíróságok iratait tartalmazzák, addig a „C" alcsoportba a honvéd bíróságok kaptak helyet. E szervezésbeli különbséget is figyelembe véve - az előbbiekétől eltérő elgondolás szerint - csoportosították az 1914—1945 közötti bíróságok anyagait. Itt első helyre a katonai területi közigazgatási egységek székhelyein működő honvéd törvényszékek iratai kerültek, mégpedig a székhelyül szolgáló városok kezdőbetűinek sorrendjében. Itt kell megemlíteni, hogy az egyetlen olyan magyar katonai igazságszolgáltató szerv — a szegedi honvéd törvényszék — fondja, amelynek 1870 és 1943 közötti iratai szinte hiánytalanul megmaradtak, részben a fentemlített szervezésbeli különbség, részben pedig a fond egységének megtartása miatt — a csoporton belül alkalmazott korszakhatárokat figyelmen kívül hagyva — a „C" jelzésű alcsoportban nyert elhelyezést. A katonai közigazgatási egységek törvényszékei után á különböző területen kívüli (csapat) tábori bíróságok, illetve ügyészségek iratai következnek. A katonai akadémiák, iskolák, nevelőintézetek iratait magában foglaló V. fondcsoport felállításakor a szerzők nem alkalmaztak további belső bontást. A mindössze 20 intéz­mény dokumentumait tartalmazó fondcsoport esetén ez nem is szükséges. Talán cél­szerűbb lett volna az egymást követő fondok sorrendjének megállapításakor jobban figyelembe venni az egyes fondképző szervek közötti szintbeli különbséget, vagy a fel­állítás idejét. A VI. fondcsoport a különböző, az eddig csoportokban el nem helyezhető katonai intézmények, intézetek, egyesületek és egyéb szervek iratait tartalmazza. A fondjegyzék szerzői az alábbi tematikai alcsoportok felállításával kívánták megkönnyíteni e szerte­ágazó iratanyagban való tájékozódást: 204

Next

/
Thumbnails
Contents