Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András 1915. évi jelentése a vármegyei levéltárak helyzetéről / 173–193. o.

Ezekben tartják a XVIII. század közepétől fogva meglévő iratokat és jegyzőkönyveket, a Zaránd vármegyei levéltár maradványaival egyetemben. Ide hurczolják szorgalmasan az 1891. évtől kezdve 1908-ig gyártott actákat

, ugy a központi, mint a járási közigazgatás értékes, fontos vagy haszontalan iratait, a melyek részben még a napiforgalomhoz is szükségesek és az irattárnok kezelése alatt állanak, de azért a vármegye hatalmas palotájában, a pinczén kivül nincsen számukra hely

. Állványok, szekrények, polczok, asztalok, ládák szinte roppanásig meg vannak rakva iratokkal, melyeknek egy része már a földön fekvő deszkákra került, más része közvetlenül, a szeren cséré-por ondós talajon, egész a boltozatig fel vannak halmozva. A felbomlott csomókat nem kötözik többé össze, és a széthulló iratokat tapodják, tiporják, egyik sarokból a másikba taszigálják, ugy hogy azok a falak mellett, kiváltképen pedig ott, a hol az eső is becsap, már a rothadás stádiumában vannak. Ehhez hasonló állapotokat csak Pest vármegyében tapasztaltam. A folyosóról nyiló régi mosókonyhában találtam az 1749. évtől 1830-ig terjedő, csomókba kötözött és megszámozott u.n. Közigazgatási iratokat

, polczokra helyezve, de szintén nedves, penészes állapotban. Ennek az igazán értékes, rendezett levéltári gyűjteménynek 1830—1847-ig terjedő folytatása egy távolabb fekvő, még nedvesebb és homályosabb, talán sohasem szellőztetett cc 20 méter hosszúságú pinczében van elhelyezve, a hozzátartozó elenchusokkal és mutatókkal együtt. Ugyancsak ebben, az összes még működő és már megszüntetett megyei hatóságok iratait magában foglaló nagy raktárban vannak az 1750—1847. évig terjedő közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvek, miket az állandó légköri nedvesség már ugy megtámadott, hogy nem csak külső, kemény kötésük, hanem belsejük is mállani

, penészedni kezd. Az 1637. évtől fogva meglévő, de fölöttébb hézagos jegyzőkönyvek első és második kötete azonban, az 1741. évi hódolati eskükönywel, valamint néhány darab XVI—XVII. századbeli adomány és czimeres levéllel együtt a már emiitett Wertheim-szekrénvben őriztetik. A kurucz világból nincsenek jegyzőkönyvek, 1848/49. évből is csak egy pár töredék maradt fen. A törvényhatósági közgyűlésnek a levéltár kibővitésére illetőleg a pinczehelyiségeknek levéltári czélokra való átalakítására vonatkozó határozata, véleményezés czéljából az Országos Levéltárhoz küldetvén Dévára utaztam és a helyszínén szerzett tapasztalatok után, a véghatározatnak sürgős jóváhagyását javasoltam, hogy a vármegye levéltárának ez a veszedelemben forgó része, a rövid idő alatt okvetetlenül bekövetkező végpusztulástól megmentessék. Egyszersmind jelentettem, hogy a vizsgálat folyamán megállapodtunk az alispánnal, hogy a pinczében és a közgyűlési terem karzatán lévő régi iratokat és könyveket az átalakítási munkálat megkezdése, de legkésőbb a tél beálta előtt felhordatja a jelenleg irattárul szolgáló, vasajtóval elzárt, tágas, világos és száraz földszinti helyiségbe, mely a levéltár czéljaira véglegesen átengedtetik. Javaslat. Hunyad vármegye törvényhatósági bizottságának a szóbanforgó pinczehelyiségek átalakítására vonatkozó határozata 5394/1914. b. ü. min. sz. alatt jóváhagyatott, de a vár183