Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András 1915. évi jelentése a vármegyei levéltárak helyzetéről / 173–193. o.

nélkül való egyszerű üvegablakos dolgozó szobája

, melyben hét nagy szekrényben az állami anyakönyvi másodpéldányokon kivül az összes közgyűlési jegyzőkönyvek, továbbá a vízjogi könyvek és iratok, a képviselő választók névjegyzékei, számadások, alapitó levelek, végrendeletek s egyéb fontos okiratok őriztetnek. A vármegyeház padlásán

, a kémények körül és másutt porban, piszokban szerte-széjjel szórva az absolut korból fenmaradt iratok és könyvek között 1904. évi s ennél régibb keletű, de még mindig szükséges és fontos gyámhatósági iratokat és számadásokat találtam. Az úgynevezett „Toronyszoba"

, mely a padlásnak roskadozó fallal elkeritett különös része, megvan töltve különféle alispáni, jobbára katona- és egészségügyi iratokkal, útlevelekkel, cselédkönyvekkel sat. sat. miket a könnyen támadható tüzveszedelem s a tetőzetről beszivárgó eső és hólé egyaránt pusztulással fenyeget. A padlásnak egy deszkával elkeritett, lakat alatt őrzött részében a m. kir. államépitészeti hivatal kiselejtezett irataival együtt porladoznak a volt erdélyi cs. kir. épitő hivatal után maradt tervrajzok, költségvetések s más, műszaki szempontból talán értékes iratok. Elösmerésre méltó szándék vezérelte tehát a vármegye közönségét akkor, mikor ezeknek a részben még értékes és fontos iratoknak megmentése czéljából, de a jövendőre való tekintetből is a vármegyeház alatt lévő pinczehelyiségeknek levéltári czélokra való átalakítását elhatározván, az erről készitett tervrajzot és költségvetést kormányhatósági jóváhagyás alá terjesztette. Az alispán és a tervrajzot készitő kir. mérnök társaságában alaposan megvizsgáltam a szóbanforgó, elegendő magas, mostani állapotában is tűrhetően száraz és világos pinczét, melynek átalakítása után két, egyenként 18 méter hosszú és 5 méter széles, a mérnöki munkálat szerint minden jogos kívánalomnak megfelelő s ugy a padláson lévő iratok, mint a későbbi szaporulat befogadására alkalmas helyiséget fognak nyerni. E kérdésben különben a m. kir. Belügyministérium vármegyei főosztályának felhívására már írásban nyilatkoztam, kifejtvén, hogy pinczehelyiségeknek levéltári czélokra való átalakítása ellen elvi kifogást tenni nem lehet, és csak arra kell különös gondot viselni, hogy a megőrzendő levéltári anyag minden tekintetben védve és biztosítva legyen. Jellemző és tanulságos példa gyanánt felhoztam Arad vármegyének száraz és világos, tűztől, betöréstől teljesen védett pinczehelyiségekből átalakított levéltárát. Az elmondottak alapján a következő intézkedéseket javasolom. 1. Az ügy érdekében minden másnál előbbvalónak tartom, hogy a vármegye közönségének a levéltár kibővítésére, illetőleg a pinczehelyiségek átalakítására vonatkozó határozata _siirjg_ősen jóváhagyatván, az építkezés, a bemutatott tervrajz szerint tavasz nyiltával megkezdessék. Addig is, a nagyobb kár és veszedelem elkerülése czéljából az alispán felhívandó, hogy a padláson heverő iratokat haladéktalanul vitesse át biztos helyre és legalább időrendbe szedesse, az ujegyház széki levéltár elhelyezésére szolgáló udvari szobákból pedig a halomba gyűlt szemetet és az oda nem tartozó tárgyakat azonnal távolittassa el. 2. A levéltárnok részére a levéltári helyiségen kivül eső dolgozó szobáról kell gondoskodni. Erre a czélra, jobb hiányában alkalmas volna a mostani dolgozó szoba szomszédságában lévő s közvetlenül az előszobából nyíló száraz és világos utczai helyiség, melyből az erdészeti üzemterveket, térképeket s más értékes levéltári anyagot tartalmazó nagy zárt szekrényt át kell vitetni a mostani dolgozó szobába, melynek ajtajára és ablakaira vastáblák alkalmazandók, a belülről fűthető tűzveszélyes kályhák pedig ugy innét, mint a többi raktárhelyiségekből eltávolitandók. 177