Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Ivanyos Lajos: A Magyarországi Református Egyház levéltárügye a reformációtól 1715-ig / 141–168. o.

Az erdélyi egyházban sem maradt fenn sok egyházközségi irat. Anyakönyvnek alig van nyoma. Révész Kálmán az 1887. évi református egyetemes névtár alapján felsorol párat: Radnót (1610), Fogaras (1663), Mája (1677), Ege (1691).

87 De még ezeknél is kérdéses, hogy mennyiben voltak, és mikortól anyakönyvi bejegyzések. A fogarasi egyház anyakönyvének II. kötetében például 1656-ból származó „Ultimus conflictus" c. mű van beírva, ami arra mutat, hogy ez az anyakönyv mindenes matrikula volt. Értékes régi egyházközségi iratoknak elég sok nyoma van. Sok egyházmegyében egyenesen az egyházmegyei levéltárban helyezték el ezeket is, mint a levéltár „egyházközségi iratai"-t. De sok nyom található egyes egyházközségi levéltárakban is. Ilyen a Nyárád—Szentannai protokollum, amelyben a feljegyzések közt 1627—1693-ból gondnoki számadásokat találunk.

88 A dési egyházközségi levéltárban Báthori Gábor iskolai adományairól,

89 — fogarasiban 1610-ben vásárvám adományáról szóló okmányok, ugyanitt 1657-ből az oláh iskola statútumai maradtak fenn több más okmány között.

90 Kolozsváron ugyancsak 1610-es Báthori Gábor dézsmaadományozásának, 1659-ből Lorántffy Zsuzsanna alumnium alapításának maradt dokumentuma.

91 A marosvásárhelyi egyházközség levéltárában a presbiteriánusok elleni vallatás elrendelésének okmánya van meg. Az újtordas. egyházközség levéltárában Bethlen Gábor 1619. évi adományleveléről, 1630-ból a lelkész számára kősó adományozásáról, majd ennek 1631, 1647, és 1664. évi megerősítéséről van adat. Az egerbegyi egyháznak a Bethlen családdal kötött malomhelyi szerződése, a miriszlóinak 1629. évi adománylevele tesz tanúságot levéltár maradványáról.

92 Felsoroljuk még az egyházmegyei levéltárak egyházközségi iratairól fentebb tett megjegyzés igazolására a marosi egyházmegye levéltári jegyzékéből a következőket: Galambodon 1692-ből végrendelet, Lőrinczfalván (1612) filiális kötelességükről, Selyén (1649, 1667) birtoklevelek, Szentgerincén (1710) elismervény, Tompán (1637) birtoklevél.

93 Összefoglalva a magyarországi református egyháznak hármas szervezeti tagozódásában, az egyházkerületi, egyházmegyei és egyházközségi ügykezelésben a reformáció utáni másfél század alatti hivatalos irattermelődését, a következő fajta iratokat találjuk: Zsinati végzések: hitvallások, kánonok; egyházkerületi jegyzőkönyv, leveles könyv; esperesi mindenes könyv: matrikula, protokollum, vizitációs jegyzőkönyv; traktusi gyűlési jegyzőkönyv, rendelések könyve; egyházközségi jegyzőkönyv, memorális könyv, anyakönyvek; külön iratok: rendeletek, egyezséglevelek, szerződések, körlevelek, oklevelek, bizonyságlevelek, meghívók, periratok, jelentések, panaszlevelek, kérelmek, oltalom- és privilegiális levelek stb. Iratgondozás- levéltárképződés („arkivumok"!) Aló. században csak a káptalanok és konventek hiteleshelyi levéltáraiban elhelyezett közokiratoknak és magánosok jogbiztosító érdekű iratainak a gondozására fordítottak nagyobb figyelmet. Protokollumba is bejegyezték az iratokat. Ezeknek az egyházi levéltáraknak a kialakulását és törvények által is biztosított védelmét a 13. századig visszanyúló, királyi pecséttel megerősített okmányőrző és oklevélkiadó működésük, tehát közhatósági jellegük magyarázza. 154