Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Ivanyos Lajos: A Magyarországi Református Egyház levéltárügye a reformációtól 1715-ig / 141–168. o.

még a 17. század közepéről felsőbbségtől kapott oklevelek is.

62 Az érmelléki egyházmegyének 1784-ben tűzvész áldozatául esett protokollumában 1633-tól voltak bejegyzések.

63 A hevesnagykunsági egyházmegye régi levéltárából 1691-től kezdve gyűjtögetett rendeletek maradtak meg. Valószínűleg egészen a 16. századig visszanyúló „traktus matrikulájának" csak az az emléke maradt, hogy az 1705. évi „túri futás "-kor az esperes menekülés közben elvesztette.

64 Egyes feljegyzések a békésbánáti és nagykárolyi egyházmegyei levéltárakban is jeleznek régi iratokat. Az utóbbiban az ősi középszolnoki egyházmegye fennmaradt régi iratai vannak.

65 Jelentős az erdélyi egyházmegyei levéltárnak iratmaradványa. Bizonyos, hogy az erdélyi esperesek nagyobb gondot fordítottak levéltáraik kezelésére, ami talán az erdélyi püspöki rendszer és fejedelmi főhatalom következménye volt. Szokolyai A. István esperes a 17. század végén kiemelkedő levéltárkezelői és rendezői munkát kezdett és folytatott aztán három egyházmegyében is. Az erdővidéki egyházmegye levéltárának 1603-tól kezdett egyházvizsgálati jegyzőkönyve egészen 1944. őszéig megvolt, amikor a levéltárnak a Székely Nemzeti Múzeumban elhelyezett többi régi anyagával együtt elpusztult. Ugyancsak a 17. század elejéről való volt az 1690-es háborúban elveszett fundus- és jövedelemjegyzék, amely helyett 1701-ben új jegyzéket készített Szokolyai A. István esperes, aki ugyanakkor külön jegyzékbe vette az eseményeket. Ez a „Protocollum Causarum in Foro Ecclesiastico agitatorum", a synodusi és quindenalis szék 1690-ben kezdődő jegyzőkönyvével együtt ugyancsak elveszett.

66 Agörgényi egyházmegye protokolluma is, amelybe bevezették a marosvásárhelyi zsinaton 1634-ben szabályozott egyházmegyei rendtartást, régi időre mutat. A kezdi egyházmegyei jegyzőkönyv 1603-ból való.

67 A küküllői egyházmegye legrégibb protokollumát 1640-ben kezdte Dadái János, de bejegyezte az elődének az idejéből fennmaradt okmányokat is. Majd 1642-ben összeírta az egyházközségek javait és jövedelmeit. A következő protokollumot utóda Vajdaszentiváni János készítette 1676-ban. Ez a „Protocollum Dioeceseos Orthodoxae Religionis in Illustri Comitatu Küküllővár". Benne vannak 1677-ből a vizitációs, zsinati és szentszéki jegyzőkönyvek is. Az egyházmegyei levéltár későbbi zsinati végzésgyűjteményében, az „Acta Synodi Generális"-ban 1599-től kezdődnek az összeírt végzések.

68 A marosi egyházmegye levéltárának régi nyomait őrzi a „Matricula Ecclesiarum Reformatarum in Sede Siculicali Maros dispersarum" 1687-ben kezdve, régebbi vizitációs jegyzőkönyvek alapján az egyes egyházközségekről 1579-ig visszanyúló adatokkal. Protokollumainak első kötetét 1685-ben „Series causarum" feljegyzéssel a parciális synodusokon tárgyalt ügyek megörökítésére fektették fel. Következő kötetével 1692-ben a tulajdonképpeni vizitációs jegyzőkönyvek hosszú sorozata (1886-ig 47 kötet) kezdődik. A levéltárban levő egyházközségi iratok közt a csajdi filiálisról szóló 1675. évi generális synodusi határozat a legrégibb irat. Az orbai egyházmegyei levéltár protokollumsorozatának első kötete: ^rotocollon quindenale 1665-1686." Ez a jegyzőkönyv is a Székely Nemzeti Múzeumba került, ott 1946-ban még meg is volt. Az egyházvizsgálati jegyzőkönyveket 1677-ben kezdték vezetni. A sepsi 1668-1700-i legrégibb jegyzőkönyvi kötet 1942-ben ugyan még megvolt a további kötetekkel együtt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, de ezek az 1728-as „Urbárium seu Mátrix ..." kötet kivételével 1945-ben mind elpusztultak.

69 A széki egyházmegye ősi jegyzőkönyve 1622-1727. közötti. 150